„Perlmutter Izsák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
36. sor:
Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] folytatta. Magyarországra visszatérve [[Bihari Sándor (festő, 1855–1906)|Bihari Sándor]] mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban [[Hollandia|Hollandiába]] költözött, ahol [[Jozef Israëls]] volt rá nagy hatással. Először a [[laren]]i művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött [[Vollendam]]ba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményében található ''Ima'' című képét, valamint a [[Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár|Zsidó Múzeum]]ban látható ''Vasárnapi látogatás''-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.<ref>[http://nol.hu/archivum/archiv-100625 A NOL cikke Perlmutter 2003-as életmű-kiállításáról]</ref>
1904-ben hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután [[Besztercebánya|Besztercebányán]] dolgozott. Később [[Rákospalota|Rákospalotán]] a [[rákospalotai Villasor|Villasoron]] rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.<ref>
1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a [[Terror Háza Múzeum]]) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.
55. sor:
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20130227120002/http://www.mke.hu/lyka/08/211-218-perlmutter.htm A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról]
* https://web.archive.org/web/20140109144923/http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00305/09275.htm Elek Artúr kritikája Perlmutter művészetéről 1921-ből]
| |||