„Gemini–5” változatai közötti eltérés

a
linkjav.
a (Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (holdra szállás))
a (linkjav.)
A Gemini –program első, emberekkel végzett repülésére a két sikeres, személyzet nélküli repülést követően adott engedélye a NASA vezetése. A fő célkitűzés ''„demonstrálni és felmérni az űrhajóban, a hordozóeszközben és az eljárásokban rejlő képességeket a jövőbeni hosszútávú és randevú repülések érdekében”'' volt. Ebben a kérdésben az okozta a fő dilemmát, hogy milyen hosszú repülés tudja ezt megvalósítani. Sok vita után megmaradtak a még a Gemini-program általános tervezésénél felvázolt három Föld körüli keringésig tartó verziónál, némiképp még a hiányos Mercury tapasztalatokra alapozva. A rövid repülési idő, valamint az űrhajósok számára korlátozottan rendelkezésre álló felkészülési idő folytán a küldetéstervezés csak olyan kísérleteket tudott betervezni a repülésre, amelyek nem igényeltek komolyabb felkészülést és az űrhajósok egyszerűen és gyorsan végre tudták hajtani, ezért mindössze három kísérletet – egy a sugárzásnak a sejtekre való hatását mérő, egy sejtnövesztési és egy kommunikációs kísérletet - terveztek be a fő, az űrhajó manőverezőképességét kipróbáló tesztek mellé. Ezzel a Gemini–3 egyfajta hidat képzett a rövid, de hatékony repülésével a nyúlfarknyi Mercury repülések és a későbbi, az akár egy hetet is meghaladó, bonyolult Gemini repülések között.<ref name="OTSoT_ch10_5">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch10-5.htm|title=Az elfeledett program:On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - Maneuvers of Molly Brown|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-08-13}}</ref>
 
Személyzetként [[Virgil Grissom|Gus Grissom]] parancsnokot és [[John Young (űrhajós)|John Young]] pilótát nevezte meg a NASA, előbbi a ''Molly Brown'' nevet választotta az űrhajónak. A startra [[1965]]. [[március 23.|március 23]]-án, helyi idő szerint 9:24-kor (14:24 UTC) került sor [[Cape Canaveral|Cape Kennedy]] LC-19 indítóállásából. A három fordulatos repülés nagyon hamar lezajlott: az első keringésben elhárítottak egy kisebb műszerfal hibát, illetve nekiláttak a kísérleteknek, amelyek azonban nem sikerültek, a második keringésben került sor a történelmi és egyben legfontosabb próbára, az űrhajósok önállóan manővereztek - pályát változtattak az űrhajóval. Végül a harmadik körben már a leszállás előkészületeivel voltak elfoglalva. A leszállásra 4 óra 55 perc 14 másodperc repülés után került sor az [[Atlanti-óceán]]on, ahol a [[U.S.SUSS Intrepid (CV 11)|USS Intrepid]] anyahajó szedte fel az űrhajósokat. Ezzel az űrhajó berepülése sikeresen teljesítésre került, utat nyitva a későbbi, komolyabb Gemini repülések előtt.<ref name="OTSoT_ch10_5"/>
 
====Gemini–4====
 
==Személyzet==
 
A Gemini V legénységének - elsődleges repülő és tartalék személyzet – gerincét az ún. [[Új Kilencek]] csoport (a NASA második űrhajós válogatásán kiválasztott űrhajósok) adta, egyetlen hírmondónak maradt Mercury űrhajósként a NASA részéről nem túl megbecsült [[Gordon Cooper|Gordo Cooper]] parancsnok került a kijelölésbe. Az elsődleges legénységbe Gordo Cooper parancsnokot és [[Charles Conrad|Pete Conrad]] pilótát választotta [[Donald Slayton|Deke Slayton]],a NASA személyzeti ügyekért felelős vezetője, míg a tartalék legénység [[Neil Armstrong]] és [[Elliot See]] lett.<ref name="OTSoT_ch11_3">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch11-3.htm|title=On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - Prelude to Gemini V|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-08-24}}</ref>
 
|}
</center>
 
{{Gemini-program}}
{{portálPortál|Csillagászat|}}
 
[[Kategória:Gemini űrhajók|Gemini 05]]
12 080

szerkesztés