„Burkina Faso világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

| width=140px | [[Loropeni romjai]] || [[kép:2016.05-441-131ap wall Loropéni Ruins nr.Loropéni(Poni Prv.),BF sun15may2016-1106h.jpg|thunb|250px]] || Az ország déli részén, a [[ghána]]i, [[togo]]i és [[elefántcsontpart]]i határ közelében elterülő világörökségi helyszínhez egy hat méter magas fallal körülvett erődített település maradványai tartoznak, amely fontos szerepet játszott a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] térségének [[arany]]kereskedelmében. Az épületkomplexum összesen tíz erődítményből áll, amelyek a kutatások eredményei szerint legalább ezer évesek. Az épületegyüttest feltételezhetően a [[Kulangók|kulango]] vagy a [[Lorók|loro]] nép emelte, és egy megközelítőleg száz erődöt magába foglaló épületlánc részeként hasznot húzott a Szaharán át folyó észak déli irányú aranyszállításból, amely összekötötte a [[földközi-tenger]]i aranyvásárlókat a sivatagtól délre fekvő bányákkal. A terület valószínűleg az [[Atlanti-óceán]] térségével is szoros kapcsolatban állt. Loropéni feltételezhetően nagy befolyással bírt az aranykereskedelem [[14. század|14.]] és [[17. század]] közötti virágkorában. Eddig a területnek csak egy részén végeztek tervszerű [[Régészet|feltárásokat]], ezért az épületegyüttes történetéről csak részleges információink vannak. Feltételezhető, hogy az évszázadok alatt többször is elnéptelenedett, majd a [[19. század]]ban végleg sorsára hagyták. || kulturális ||2009 ▼

| width=140px | [[W Regionális Park]] ||[[Kép: Elephants bath park w wide 2006.jpg |150px]] || A nemzeti park, [[Nyugat-Afrika]] legnagyobb természetvédelmi területe a [[szavanna]] és az [[erdő]] közötti átmeneti régióban fekszik. Több ország osztozik rajta - Niger mellett [[Burkina Faso]] és [[Benin]] - de kezdetben csak a Nigerben fekvő 2200 négyzetkilométeres részét vették fel a világörökségi listára. A 2017-es ülésszakon kiterjesztették, így jelenleg a három ország közös világörökségi helyszíne. A park nevét a [[Niger (folyó)|Niger folyó]] kanyargós, W alakú szakaszáról kapta. A folyó jobb partján szavannás, erdős területek és a szudáni-guineai zóna [[galériaerdő]]i keverednek. A keveredés eredményeképpen élővilága sokszínű, számos növény- és állatfajjal. Eddig hozzávetőlegesen 70 [[Emlősök|emlősfajt]] és 350 [[Madarak|madárfajt]] dokumentáltak. A lápos részek kiemelt fontosságú életterei az itt élő madaraknak. A madarak egy része időszakos költözés miatt nagy területet igényel és mivel a park összefügg több a szomszédos országokban védelem alá vont részeivel ez segíti ezen fajok túlélését. A park nagy testű emlőseiről is híres, megtalálható köztük a [[földimalac]], a [[pávián]], a [[Tulkok|bivaly]], az Anubisz pávián, a [[gepárd]], az [[Afrikai elefánt|elefánt]], a [[Nílusi víziló|víziló]], a [[Leopárd|párduc]], az [[oroszlán]], a [[szervál]], és a [[Szavannai varacskosdisznó|varacskos disznó]]. Az ismert növényfajok száma 454 ezek közül két [[Kosborfélék|orchideafaj]] csak Nigerben él. A Niger folyóba ömlik a [[Mékrou (folyó)|Mékrou]], ami egy mély szurdokot vágott a homokkőbe. Esős évszakban a folyó zuhatagok sorává válik, a száraz évszakban kiszárad és medrében [[vízililiom]]ok nőnek. || természeti || 1996, 2017▼

| width=140px | [[Burkina Faso ősi vaskohászati helyszínei]] || || || kulturális || 2019 ▼