„Irán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Adatok bővítése, csinosítás |
Rita (vitalap | szerkesztései) Adatok bővítése, csinosítás |
||
52. sor:
|Taht-e Szolejmán („Salamon trónja”) Irán északnyugati részén, az [[Urmia-tó]]tól délnyugatra egy [[tűzhányó|vulkáni]] hegység egyik völgyében fekszik természetes hőforrások közelében. A világörökségi helyszínhez egy központi [[Zoroasztrizmus|zoroasztriánus]] szentély, egy templom, egy [[Szászánida Birodalom|szászánida]] város és egy [[Ilhánok|ilhanida]] vadászkastély tartozik. A templom a 6-7. századra datálható. A terület egyedei emléke a több mint két és fél ezer évig tartó zoroasztriánus tűz- és vízkultusznak. A központi szentélyt a 13. században a [[mongolok]] részben újjáépítették, új formája egy templomegyüttest, udvarokat, oszlopcsarnokokat, levéltárat, kincstárat és szálláshelyeket foglalt magába. A terület [[régészet]]i hagyatékának fontos eleme a még feltáratlan szászánida város, valamint a szentélytől délre a mongol Ilhanida dinaszita 13-14. századból származó szintén feltáratlan vadászkastélyának maradványai.
|}
{| {{széptáblázat}}
| [[Bam]] fellegvára és a környező kultúrtáj || [[kép:Bam cast2.jpg |150px]] || Bam a [[Dast-e Lut|Lut-sivatag]] szélén az [[Iráni-fennsík]] déli peremén fekszik. Az [[Ázsia|Ázsiát]] átszelő kereskedelmi útvonalak egyik csomópontjában található települést az akhaimenida időkben, valamikor az i. e. 6-4. században alapították. Egy [[oázis]] mellett épült fel, vízzel egy föld alatti öntözőrendszerrel látták el, amit az elsők között építettek ki az országban. Történelme során többször is elnéptelenedett, majd 642-ben [[arabok]] foglalták el. Virágkorát a [[7. század|7.]] és a [[10. század]] között élte, az itt készült jó minőségű szőttesekről volt híres. Bevehetetlennek tartott sárrétegekből készült [[középkor]]i erődje a 10. században épült. A világörökségi helyszínhez a történelmi városrész tartozik az erőddel, ennek belsejében egykor bazárok, mecsetek, egy karavánszeráj, lakónegyedek és hivatalok álltak. A település egy 2003-as pusztító [[földrengés]]ben súlyosan károsodott, a történelmi városrész romba dőlt, újjáépítése azóta is (2019) tart. ||kulturális ||2004▼
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Bam cast2.jpg|250px]]
|[[Paszargadai]] || [[kép:Persia-Tomb-of-Cyrus-the-Great-Passargad-530BC.JPG |150px]] || A mai [[Fársz tartomány]]ban fekvő Paszargadai volt az [[Óperzsa Birodalom|Akhaimenida Birodalom]] első királyi székhelye, az első nyugat-ázsiai multikulturális birodalom fővárosa. A romvároshoz [[II. Kurus perzsa király|II. Kürosz]] mauzóleuma mellett monumentális kapuk, paloták, kertek, egy erődített terasz, egy királyi fogadócsarnok, tűztemplom, oltárok és egy palota maradványai tartoznak. Az 1,6 négyzetkilométeres védett terület az akhaimenida művészet és építészet egyik legjelentősebb alkotása. A várost II. (Nagy) Kürosz parancsára kezdték építeni a Morghab-síkságon, ahol i. e. 550-ben legyőzte [[Istuviga|Asztüagész]] [[Médek|méd]] királyt. Ő rendelte le a hatlépcsős alapon álló, fehér mészkőből készült szögletes, nyeregtetős mauzóleumának építését, de befejezésére csak utóda [[Kambúdzsija perzsa király|II. Kambüszész]] uralkodása alatt került sor. Paszargadai csak rövid ideig volt a birodalom fővárosa, i. e. 520-tól [[Perszepolisz]] lett az új székhely és ekkortól Paszargadai fénykora véget ért. ||kulturális || 2004 ▼
| ''' [[Bam]] fellegvára és a környező kultúrtáj '''
|-
| 2004, kisebb módosítás: 2007
| [[Szoltánije]] || [[kép:Soltaniyeh dome by Mardetanha 6357.JPG |150px]] ||A [[Teherán]]tól körülbelül 250 kilométerre északra fekvő Szoltánije a mongolok által alapított Ilhán dinasztia fővárosa volt a [[13. század|13.]] és a [[14. század]]ban. A település kulcsfontosságú emléke az [[iszlám építészet]] fejlődésének. Szoltánije fontos kereskedelmi központ volt Ázsia és [[Európa]] között, befolyását egészen a 16-17. századig meg tudta őrizni, de ekkortól hanyatlani kezdett. A város legjelentősebb épülete [[Öldzsejtü]] ilhanida uralkodó 1302-12 között épített mauzóleuma, a mongol időszak egyik meghatározó építészeti alkotása. A nyolcszögletű mauzóleumot 50 méter magas, türkizkék [[Fajansz|fajansszal]] borított, kitámasztás nélküli kupola borítja, ez az iszlám építészet egyik legrégebbi dupla héjú kupolája. Átmérője körülbelül 25 méter, belül [[stukkó]] és bonyolult geometrikus mintázat díszíti, kívülről nyolc karcsú [[minaret]] veszi körül. Az épületet a [[Tádzs Mahal]] egyik előfutárának tartják. ||kulturális || 2005▼
|-
| Kulturális (I)(III)(IV)(V)
|[[Biszotun]] || [[kép:Darius I the Great's inscription.jpg |150px]] || Biszotun az Iráni-felföldet [[Mezopotámia|Mezopotámiával]] összekötő ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik. A régészeti lelőhely legfontosabb műemléke az a dombormű, amelyet [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz perzsa király]] készíttetett az [[i. e. 6. század]]ban. A monumentális, körülbelül 15 méter magas és 25 méter széles lapos [[dombormű]] a győztes uralkodót jeleníti meg, hagyományos perzsa öltözetben, uralkodói fejdísszel. Egy [[elám]]i, [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] és [[Óperzsa Birodalom|óperzsa]] nyelven írt felirat az uralkodó győztes csatáit sorolja fel, amelyek közül az egyik a közelben zajlott le. A 100 méter magasban faragott domborművön kívül a helyszín további emlékekkel rendelkezik a történelem előtti koroktól kezdve a [[médek]], az akhaimenidák, a szászánidák és az ilhánok koráig. || kulturális ||2006 ▼
|-
|Hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1208 1208]
|-
▲
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Persia-Tomb-of-Cyrus-the-Great-Passargad-530BC.JPG|250px]]
| ''' [[Paszargadai]] '''
|-
| 2004
|-
| Kulturális (I)(II)(III)(IV)
|-
| Védett terület: 159,6 ha, puffer zóna: 7 126,97 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1106 1106]
|-
▲
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Soltaniyeh dome by Mardetanha 6357.JPG |250px]]
| ''' [[Szoltánije]] '''
|-
| 2005
|-
| Kulturális (II)(III)(IV)
|-
| Védett terület: 790,14 ha, puffer zóna: 349,72 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1188 1188]
|-
▲
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Darius I the Great's inscription.jpg |250px]]
| ''' [[Biszotun]] '''
|-
| 2006
|-
| Kulturális (II)(III)
|-
| Védett terület: 187 ha, puffer zóna: 361 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1222 1222]
|-
▲|
|}
| [[Örmény kolostorok Iránban|Örmény kolostorok]] || [[kép:Church of St.Stephen1.jpg |150px]] ||Iránban három jelentős [[Örmények|örmény]] kolostor maradt fenn, a Szent Tádé-, a Szent István kolostorok, valamint a Dzorzor-kápolna. Közülük legrégebbi a Szent Tádé-kolostor, ami a [[7. század]]ra datálható. A Szent István-kolostor a [[9. század]]ban épült, a Dzorzor-kápolna építési ideje ismeretlen. Az örmény befolyás délkeleti peremén álló kolostorok fontos kultúrközpontok voltak és nagy vallási jelentőséggel bírtak a környék lakói számára. A kolostorokat többször újjá kellett építeni, a helyreállításokat mindig az örmény kulturális hagyományok figyelembevételével végezték. A világ legrégebbi [[Kereszténység|keresztény]] kolostorai közé tartozó épületek ma az örmény kultúra fontos emlékei a régióban és az örmény egyház egyik jelentős [[Zarándoklat|zarándokhelyei]]. ||kulturális || 2008
|-
| |||