Régészeti leletek tanúsága szerint a helyén már a [[vaskor]]ban illír erődített település állt, melynek 172 síros hamvasztásos temetőjét számos bronz lelettel a vár alatti mezőn 1883-ban tárta fel Carlo Marchesetti, Karl Moser és Andrea Amoroso. A leletek a [[trieszt]]i és [[bécs]]i múzeumokba kerültek.<ref name="Beram">{{cite web|title=Beram|url=http://www.tzpazin.hr/index.php?stranica=134|publisher=www.tzpazin.hr|accessdate=2013-11-16|language=horvát|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140119151058/http://www.tzpazin.hr/index.php?stranica=134|archivedate=2014-01-19}}</ref> A maradványokból arra következtettek, hogy az itt élt vaskori ember már szervezett társadalmi rendben élt, földműveléssel, vadászattal, gyűjtögetéssel, állattartással foglalkozott. Fejlett volt a ló, a szarvasmarha és a sertéstenyésztés, a tej és a hústermelés, a szövés és a használati tárgyak készítése. A település újabb része a vár alatti termékeny mezőn fejlódött ki. Beram település szerkezete ma is tükrözi az ősi elrendezést. Az illír vár volt az alapja a későbbi római erődnek és a középkori várnak. Beramot írásos forrás (Berengár király adománylevele a trieszti püspök részére) [[911]]-ben említi először.<ref name="Beram"/> A középkorban őrtornyokkal erősített védőfalak oltalmazták. A mai plébániatemplom helyén erős négyszögletes torony állt, ahonnan titkos föld alatti átjáró vezetett domb lábánál levő Jamorina-barlanghoz. A település a [[10. század]]ban a trieszti püspökség birtoka, majd a Pazini grófság része lett. [[1578]]-ig városi rangot viselt. Vára fontos szerepet játszott a Pazin és [[Motovun]] közötti határ védelmében.<ref name="Beram"/> Bár a települést falak védték sokat szenvedett a [[cambriai liga]] és a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]] között [[1508]] és [[1510]] között zajlott háborúban és elpusztult az [[1511]]-es török támadásban is. Ezt követően a török által megszállt területekről horvát ajkú lakosság települt be. 1578-ban 148 portát számláltak a településen. Az [[1615]] és [[1618]] között zajlott osztrák-velencei háborúban ismét súlyos károk érték. A településnek [[1857]]-ben 656, [[1910]]-ben 435 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. [[2011]]-ben 233 lakosa volt.
== Lakosság ==
74. sor:
== További információk ==
* [http://www.pazin.hr/ Pazin hivatalos oldala] {{hr}}
