„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''elbeszélő költemény''' verses[[vers]]es [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
 
== Régebbi meghatározása ==
 
A [[19. század]] végi ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' szerint:
* mind az a verses elbeszélés, ami az eposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Tolit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Költői elbeszélés |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006034.html#5 |elérés ideje=2018-11-02 }}</ref>
 
== Története ==
 
Magyarországon a [[18. század]]ban jelent meg, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: [[Fazekas Mihály]], [[Petőfi Sándor]], [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Arany László (költő)|Arany László]], [[Erdélyi József (költő)|Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]].
 
== A magyar irodalomban ==
 
=== Hosszabb terjedelműek ===
 
* [[Fazekas Mihály]]: ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00600/00648/00648.htm Fazekas Mihály: Lúdas Matyi] [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]</ref> (1804)
* [[Vörösmarty Mihály]]: ''[[Eger (költemény)|Eger]]'' (1827), ''[[A két szomszédvár]]'' (1831)
* [[Petőfi Sándor]]: ''[[A helység kalapácsa]]'' (1844), ''[[János vitéz]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm Petőfi Sándor: János vitéz] [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]</ref> (1845), ''[[Az apostol]]'' (1848)
* [[Arany János (költő)|Arany János]]: ''[[Elveszett alkotmány]]'' (1845), ''[[Toldi]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00597/ Arany János: Toldi] MEK</ref> (1846), a ''[[Toldi estéje]]'' (1854), ''[[Bolond Istók]]'' (1850-73)
* [[Arany László (költő)|Arany László]]: ''[[A délibábok hőse]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00599/00599.htm#3 Arany László: A délibábok hőse] MEK</ref> (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
 
=== Közepes epika körébe sorolhatóak ===
 
* Vörösmarty Mihály: ''Cserhalom'' (1825), ''Tündérvölgy'' (1826), ''A Délsziget'' (1826)
* [[Garay János (költő)|Garay János]]: ''[[Az obsitos]]'' (1843)
 
=== Modern változat ===
 
* [[Varga Domokos György]]: ''Tévé a tanyán''<ref>[http://www.szilajcsiko.hu/#!aj-vdgy-tv-a-tanyn/c1p4f Tévé a tanyán (részlet)]</ref><ref>[https://www.youtube.com/watch?v=h0Y8Pl7RafU Tévé a tanyán] [[YouTube]] (16:15)</ref> (2015)
 
== A világirodalomban ==
 
* [[John Milton|Milton]]: ''[[Elveszett paradicsom (Milton)|Elveszett paradicsom]]'' (Paradise lost) (1667)
* [[George Byron|Byron]]: ''Childe Harold'' (1812) ([[verses regény]])
 
== Jegyzetek ==
 
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
 
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Elbeszelo_koltemeny.htm Enciklopédia Fazekas]
* [http://www.kislexikon.hu/elbeszelo_koltemeny.html Kislexikon] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}
 
== További információk ==
 
{{wikiszótár}}
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten]
Névtelen felhasználó