„Szuper Károly” változatai közötti eltérés

1 937 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
|}}
 
'''Szuper Károly''' ([[Kiskunhalas|Halas]], [[1821]]. [[május 28.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RYS1-D6?i=80&cat=8511 Kiskunhalasi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1821. év.]</ref> – [[Budapest]], [[1892]]. [[november 30.]]) színész, [[Petőfi Sándor]] egykori színigazgatója, színházi rendező.
 
== Élete ==
Apja, Szuper József [[kiskunhalas]]i városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Édesanyja Paprika Mária. Szuper Károly a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában [[Debrecen]]be ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. Ott meglátta [[Fáncsy Lajos]]t a ''Harmincz éves kártyás'' c. darabban, s ezentúl az volt a vágya, hogy ő is eljátszhassa a szerepet. 1838 őszén [[Pest (történelmi település)|Pestre]] vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a [[Fekete Gábor (színművész)|Fekete Gábor]] színtársulatánál az igazgató ''Sobri'' című színművében egy haramia szerepében. Dacára annak, hogy egész nap tanulta a szerepét, belesült. A második fellépése sokkal jobban sikerült, a ''Természet leányában'' Jancsi inast játszotta, általános megelégedésre. 1839. január 12-én [[Szabadka|Szabadkán]] ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel [[Szigligeti Ede]] ''Dienes'' című drámájában mint őrtiszt, összeesküvő, magyar mágnás, ajtónálló és ügyelő, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. [[Petőfi Sándor]] 1842. november 10-én lépett fel [[Székesfehérvár]]on először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig [[Kecskemét]]en. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd [[Zombor]]ban átvette [[Komáromi Lajos]] társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az [[1850-es évek]] elején [[Szőllősy Mihály]] társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a [[Nemzeti Színház]]ban, a ''Viola'' Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett. 1880-ban [[Szigetvár]]on hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, a ''Peleskei nótárius''ban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt.
 
Négy felesége volt, mindannyian színésznők. Legismertebb az első: [[Mórocza Antónia|Mórocza (Móritz) Antónia]], akivel 1841. november 23-án kötött házasságot [[Győr]]ött.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSPC-P9WK-W?i=415&cat=109996 Győr-belvárosi róm. kath. egyházközség házassági anyakönyve, 1841. év., 197. könyvi szám.]</ref> Pum Jozefa elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-BC96-6Z?i=378&cat=100836 Székesfehérvári ref. egyházközség halotti anyakönyve, 7/1863. folyószám.]</ref> Lukácsi Emiliával 1863. április 29-én lépett házasságra.
* [https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0419.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/580.html}}
* Váradi Antal: Régi magyar színészvilág. Budapest, Franklin-Társulat, 1911. 169-183. old.
 
==További információk==
 
* Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
* Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
* Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
* Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
* A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
* Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
* Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.
* Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
* Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
* Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.
 
{{Nemzetközi katalógusok}}