Wikipédia

„Berlini fal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó 7 változtatást, visszaállítva XXLVenom999 21799642 változatára
1. sor:
{{Építményépítmény infobox
| kép = Berlinermauer.jpg ▼
|név= Berlini fal
| képaláírás = A berlini fal egy része és környezete▼
|más név= Berliner Mauer
| típus = kordon
▲|kép= Berlinermauer.jpg
| pozíciós térkép = Berlin-▼
▲|képaláírás= A berlini fal egy része
|település= [[Berlin]]
|hely=
|építés éve= [[1961]].
|megnyitás=
|rekonstrukciók évei=
|bezárás=
|lebontás éve= [[1989]].
|lebontás oka= [[Németország újraegyesítése]]
|típus= [[határ]], védvonal
|felhasznált anyagok= [[beton]]
|tervező=
|építész(ek)=
|vállalkozó(k)=
|kivitelező=
|építési költség=
|tulajdonos=
|rcdb=
|sebessége=
|gyorsulása=
|magassága=
|legnagyobb lejtője=
|hosszúsága=
|fordulatok száma=
|menetidő=
|kocsik száma=
|férőhely=
|teljes befogadóképesség=
▲|pozíciós térkép = Berlin
|szélesség =
|szélességi fok = 52
|szélességi ívperc = 30
|szélességi ívmásodperc = 58
|hosszúság =
|hosszúsági fok = 13
|hosszúsági ívperc = 22
|hosszúsági ívmásodperc = 37
|weboldal = www.berlin.de/mauer/index.en.html
|szöveg pozíciója =
|wikicommons = Berlin Wall
}}
[[Fájl:Berlinwall hu v5.png|bélyegkép|jobbra|300px|A fal elhelyezkedése és a határátkelőhelyek]]
48 ⟶ 9 sor:
A '''berlini fal''' (hivatalos [[Német Demokratikus Köztársaság|keletnémet]] nevén: ''Antifaschistischer Schutzwall'', azaz ''Fasisztaellenes Védőfal''; eközben [[Nyugat-Németország|nyugaton]] pedig ''Die Berliner Mauer'' vagy ''Die Mauer,'' azaz ''a Fal'' néven volt ismert) a [[Nyugat-Berlin]]t körülvevő határépítmény volt [[Kelet-Berlin]] és az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] területén. [[1961]] és [[1989]] között létezett. A [[hidegháború]] alatt a kettéosztott [[Berlin]] [[Európa]] megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált.
 
[[1961]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] szögesdróttal választották el [[Berlin]] keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal [[1989]]-es leomlása a [[hidegháború]] befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én a berlini fal leomlása után, [[Helmut Kohl (politikus)|Helmut Kohl]] előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét [[Németország újraegyesítése|a két német állam egyesülése]] után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.A halálozások nagyon sűrűn voltak
 
== A berlini fal története ==
57 ⟶ 18 sor:
A [[Szovjetunió]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] 1945 után fokozatosan szembefordult egymással. A kezdődő [[hidegháború]] része volt az a földrajzi pozícióharc is, melynek keretében a [[Szovjetunió]] megkísérelte elérni, hogy a nyugati szövetségesek adják fel berlini megszállási zónáikat. A szovjet megszállási övezet nyugati határán [[1947]]-re fokozatosan kiépült a [[Vasfüggöny|műszaki határzár]]. [[1948]] nyarán az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban (vagyis Nyugat-Németországban) végrehajtott valutareform miatt a [[Szovjetunió]] lezárta a berlini belnémet határt. A [[berlini blokád]] idején a nyugati szövetségesek légi úton gondoskodtak a város ellátásáról. A blokád csak 10 hónapig akadályozta az áruforgalmat a két városrész között, [[1949]] májusában újból szabaddá vált az átkelés. Hamarosan azonban újabb szigorítás lépett életbe. [[1952]]-től nyugat-berlini lakosok nem léphettek be az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ba.
 
Az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] kikiáltása után [[Németország]] keleti felében a mind rosszabbá váló életkörülmények mellett a hatalom egyre keményebben lépett fel a sztálinista mintájú társadalom kiépítése érdekében. Ezzel egy időben az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban növekedni kezdett az életszínvonal, kiépültek a liberális demokrácia intézményei. A romló kilátások elől a keletnémetek évről évre jelentős számban távoztak a nyitott berlini határokon keresztül nyugatra. A legmagasabbra a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] halála után kirobbanó [[1953-as keletnémet felkelés|tüntetések erőszakos elfojtása]] után szökött a kivándorlók száma, akkor néhány hónap leforgása alatt 200 000 német hagyta el [[Német Demokratikus Köztársaság|Kelet-Németországot]]. [[1949]] és 1960 között az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] 17 millió lakosa közül összesen 2,6 millió települt át az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ba, míg az ország összlakossága több mint 1 millió fővel csökkent. A határ lezárása előtti napokban már napi 1500–1900 menekültet regisztráltak a nyugat-berlini menekülttáborokban.
[[Fájl:Berlinifal2.png|bélyegkép|jobbra|200px| A Berlinen keresztül emigráló NDK-polgárok száma egy évtized alatt]]
{| class="wikitable" style="margin-left: auto; margin-right: auto; border: none;"
208 ⟶ 169 sor:
[[1989]] nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját követelő tömegtüntetések, melyeknek legfőbb követelése a belnémet határ megnyitása és a berlini fal lebontása volt. [[1989]] nyarán megugrott a szocialista államot elhagyó polgárok száma. [[Magyarország]] [[1989]]. szeptember 11-én 0 órától megnyitotta határait az NDK polgárai előtt, a döntést Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a Hét előző esti adásában. Ezzel rés nyílt az NDK-s menekülők számára. Az NSZK [[prága]]i követségének keletnémet menekülők általi megszállása után az NDK már arra kényszerült, hogy saját területéről engedélyezze egyes polgárai kiutazását. Október folyamán [[Csehszlovákia]] többször jelezte a kelet-berlini vezetésnek, hogy tűrhetetlennek tartja a Prága belvárosában előállt helyzetet és ha az NDK nem változtat a keletnémet polgárok nyugatra utazásának szabályain, akkor [[Magyarország]]hoz hasonlóan megnyitja nyugati határát.
 
[[1989]]. október[[november 6-74.|november 4-igén]] [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsov]] látogatást tett az NDK-ban. Viselkedése egyértelművé tette a keletnémet vezetés számára, hogy nem zárkózhat el a változtatások elől. [[Erich Honecker]] lemondása után az NDK vezetése előre menekült. Csehszlovákia nyomására az NDK-államvezetés kidolgozta a nyugatra utazást szabályozó új javaslatokat.
 
[[Fájl:BerlinWall-BrandenburgGate.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Újraegyesülés a berlini fal felett 1989. november 9-én]]
280 ⟶ 241 sor:
== Képek ==
<gallery class="center">
FájlKép:Bundesarchiv Bild B 145 Bild-P061246.jpg| A fal építése 1961-ben a [[Brandenburgi kapu]]nál
FájlKép:Aerial view of the Berlin Wall.jpg|Légifelvétel a fal egy részletéről, 1989
FájlKép:Berlin Wall Trabant grafitti.jpg|A falat nyugatról [[graffiti]]k borították<ref name="grafitti" />
FájlKép:Swj02-vi.jpg|A [[Checkpoint Charlie]]-val átellenes Friedrich/Zimmerstrasse átkelőhely nyugatról
FájlKép:Swj05-vi.jpg|A [[Checkpoint Charlie]]-val átellenes Friedrich/Zimmerstrasse átkelőhely keletről
FájlKép:Versöhnungskirche Bernauer Straße.jpg| Az NDK hatóságok által 1985-ben felrobbantott Kiengesztelődés temploma a falnál 1978-ban
FájlKép:Kapelle der Versoehnung01.jpg| A Kiengesztelődés emlékkápolnája, Bernauer Strasse, 2005
FájlKép:Helmut Kohl graffiti.jpg|[[Helmut Kohl (politikus)|Helmut Kohl]] portréja ([[graffiti]])
</gallery>
 
335 ⟶ 296 sor:
|[[Willi Stoph]]
|Az NDK belügyminisztere ([[1952]]–[[1955]])<br />és minisztertanács elnöke ([[1964]]–[[1973]])
|A pert egészségiegészségügyi állapota<br /> miatt nem fejezték be
|-
|Heinz Keßler
366 ⟶ 327 sor:
| accessdate = 2009-02-24
| publisher = Grün Berlin Park und Garten GmbH
| language = német}}</ref>
| archiveurl = https://web.archive.org/web/20081224190547/http://www.gruen-berlin.de/projekte/BerlinerMauerweg.php
| archivedate = 2008-12-24
}}</ref>
 
A világ több városában is kiállították a fal egyes darabjait. Többek között áll egy darab a [[Ronald Reagan]] Elnöki Könyvtár udvarán [[Kalifornia|Kaliforniában]], illetve az [[Európai Unió]] [[brüsszel]]i székhelye előtti téren is. [[Budapest]]en korábban a [[Tabán (Budapest)|Tabán]]ban állítottak fel két faldarabot, a betonelemeket azonban a rongálások miatt el kellett szállítani. 2010-ben a budapesti [[Terror Háza]] elé került egy harmadik faldarab.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20101111-kiallitottak-a-berlini-fal-egy-darabjat-a-terror-hazanal.html Kiállították a berlini fal egy darabját a Terror Házánál] - Origó, 2010. 11. 11.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Berlini_fal”