„Víz alatti régészet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Már nem csonk |
|||
13. sor:
A víz alól előkerült leletek nagy része nem is igazán tekinthető víz alatti régészeti leletnek, hiszen nem egy víz alatti régészeti objektum feltárásáról van szó, hanem a szóban forgó tárgyakat véletlenszerűen borította el a víz, mint például az egykori római vagy középkori kutak, amelyek a feltárás során újra megteltek vízzel.{{refhely|azonos=MR22}}
A [[Dunaújváros]] és [[Paks]] közötti [[Duna]]-szakaszon folyó kotrási munkálatok során ezerszámra kerültek elő ősállatcsontok, bronzkori, kelta, római kori, közép- és hódoltságkori tárgyak. 1999-ben
===A hazai víz alatti lelőhelyek feltárása===
26. sor:
2000 júniusában a Duna [[Adony (település)|Adony]] ''([[Vetus Salina]])'' melletti holtágában indult víz alatti régészeti feltárás, immár modernebb eszközökkel. A hét méterrel a víz szintje alatt kotrás során előkerült [[szarkofág]]maradványok és feliratos, domborműves sírkövek feltárása során már figyelembe vették a bölcskei tapasztalatokat. Az új magnetométeres és más műszerekkel már a merülés megkezdése előtt tisztázható a falak, nagyobb tárgyak helyzete.{{refhely|Magyar régészet|24. o.|azonos=MR24}}
Időközben az ország több pontján is folytak próbálkozások, elsősorban a római korból, esetenként a középkorból származó, víz alatti lelőhelyek lokalizálására, így az [[Óbudai-sziget]]nél a római híddal kapcsolatosan,
Kezdeti lépések történtek a régészhallgatók búvárképzése és a búvárok régészeti ismeretekkel történő ellátása terén is, de anyagi okok miatt ezek hamarosan elhaltak.{{refhely|azonos=MR24}}
|