„Víz alatti régészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Már nem csonk
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
 
13. sor:
A víz alól előkerült leletek nagy része nem is igazán tekinthető víz alatti régészeti leletnek, hiszen nem egy víz alatti régészeti objektum feltárásáról van szó, hanem a szóban forgó tárgyakat véletlenszerűen borította el a víz, mint például az egykori római vagy középkori kutak, amelyek a feltárás során újra megteltek vízzel.{{refhely|azonos=MR22}}
 
A [[Dunaújváros]] és [[Paks]] közötti [[Duna]]-szakaszon folyó kotrási munkálatok során ezerszámra kerültek elő ősállatcsontok, bronzkori, kelta, római kori, közép- és hódoltságkori tárgyak. 1999-ben Paksnál[[Paks]]nál került elő egy nagy tudományos értékű, teljesen ép, [[Lausitzi kultúra|lausitzi típusú]] bronzkori sisak is. Ezek víz alatti leletek ugyan, de véletlenszerűen, hadi esemény vagy átkelés során kerültek a folyóba. Előkerülési helyükön ezért fel sem merül, hogy víz alatti, további kutatásra érdemes lelőhelyről lenne szó.{{refhely|azonos=MR22}}
 
===A hazai víz alatti lelőhelyek feltárása===
26. sor:
2000 júniusában a Duna [[Adony (település)|Adony]] ''([[Vetus Salina]])'' melletti holtágában indult víz alatti régészeti feltárás, immár modernebb eszközökkel. A hét méterrel a víz szintje alatt kotrás során előkerült [[szarkofág]]maradványok és feliratos, domborműves sírkövek feltárása során már figyelembe vették a bölcskei tapasztalatokat. Az új magnetométeres és más műszerekkel már a merülés megkezdése előtt tisztázható a falak, nagyobb tárgyak helyzete.{{refhely|Magyar régészet|24. o.|azonos=MR24}}
 
Időközben az ország több pontján is folytak próbálkozások, elsősorban a római korból, esetenként a középkorból származó, víz alatti lelőhelyek lokalizálására, így az [[Óbudai-sziget]]nél a római híddal kapcsolatosan, Szegeden[[Szeged]]en a [[Tisza|Tiszában]] egy római kőemlékekkel elsüllyedt hajó felkutatására, és a [[Győr]] térségében lévő, korábbról már ismert lelőhelyeken. [[Mosonszentmiklós|Lébényszentmiklós]]on a Barátföld-pusztai kavicsbányában, a [[máriakálnok]]i kavicsbányában és a Kúnsziget–Toronyvár-dűlőben római objektumokat kerestek könnyűbúvárok régészeti irányítás mellett.{{refhely|azonos=MR24}}
 
Kezdeti lépések történtek a régészhallgatók búvárképzése és a búvárok régészeti ismeretekkel történő ellátása terén is, de anyagi okok miatt ezek hamarosan elhaltak.{{refhely|azonos=MR24}}