„Kaposvár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
164. sor:
}}
 
Kaposvár lakónépessége [[2011]]. [[január 1.|január 1-jén]] 66&nbsp;245 fő volt, ami [[Somogy megye]] össznépességének 21%-át tette ki. A város [[Somogy megye]] legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 583,2 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 21%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer1000 férfira 1194 nő jut. [[2017]]-ben a férfiaknál 71,7, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.<ref>http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html</ref>
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3406 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük [[Magyarországi cigányok|cigány]], [[Magyarországi németek|német]] és [[Magyarországi horvátok|horvát]] nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben. A magukat vallási közösséghez tartozónak valló kaposváriak túlnyomó többsége [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]] tartja magát. Emellett jelentős egyház még a városban a [[Magyarországi Református Egyház|református]] és az [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus]].
 
A [[20. század]] második felétől Kaposvár lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A legtöbben [[1980]]-ban éltek a megyeszékhelyen, 72&nbsp;377-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége.
 
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló kaposváriak túlnyomó többsége [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]] tartja magát. Emellett jelentős egyház még a városban a [[Magyarországi Református Egyház|református]] és az [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus]].
 
=== Etnikai összetétel ===
 
{| class="infobox" style="float:center;"
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16</ref>
|-
! Nemzetiség || Népesség (2011)
|-
|{{Zászló|Romani}} [[Magyarországi cigányok|Cigány]] || 1 434
|-
|{{Zászló|Német}} [[Magyarországi németek|Német]] || 755
|-
|{{Zászló|Horvát}} [[Magyarországi horvátok|Horvát]] || 141
|-
|{{Zászló|Román}} [[magyarországi románok|Román]] || 83
|-
|{{Zászló|Orosz}} [[Oroszok|Orosz]] || 71
|}
 
A [[2001]]-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 68&nbsp;697 fő volt, ebből a válaszadók 67&nbsp;188 fő volt, 65&nbsp;032 fő [[Magyarok|magyar]]nak, míg 1178 fő [[Cigányok|cigány]]nak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a [[magyarországi cigányok]] (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 515 fő [[Németek|német]], 170 fő [[magyarországi horvátok|horvát]] és 48 fő [[magyarországi lengyelek|lengyel]] etnikumnak vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
 
<timeline>
262 ⟶ 241 sor:
fontsize:M pos:(210,22)
text:Kaposvár lakosságszámának alakulása (fő)
 
70000 fő
</timeline>
 
=== Etnikai összetétel ===
 
{| class="infobox" style="float:center;"
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16</ref>
|-
! Nemzetiség || Népesség (2011)
|-
|{{Zászló|Romani}} [[Magyarországi cigányok|Cigány]] || 1 434
|-
|{{Zászló|Német}} [[Magyarországi németek|Német]] || 755
|-
|{{Zászló|Horvát}} [[Magyarországi horvátok|Horvát]] || 141
|-
|{{Zászló|Román}} [[magyarországi románok|Román]] || 83
|-
|{{Zászló|Orosz}} [[Oroszok|Orosz]] || 71
|}
 
A [[2001]]-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 68&nbsp;697 fő volt, ebből a válaszadók száma 67&nbsp;188 fő volt, 65&nbsp;032 fő [[Magyarok|magyar]]nak, míg 1178 fő [[Cigányok|cigány]]nak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a [[magyarországi cigányok]] (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 515 fő [[Németek|német]], 170 fő [[magyarországi horvátok|horvát]] és 48 fő [[magyarországi lengyelek|lengyel]] etnikumnak vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
 
A [[2011]]-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 66&nbsp;245 fő volt, ebből a válaszadók száma 60&nbsp;082 fő volt, 56&nbsp;676 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.<ref>http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html</ref> Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül legjelentősebben a cigányok (1434 fő), a németek (755 fő) és az [[oroszok]] (71 fő) száma nőtt Kaposváron. A [[románok|román]] (83 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött.<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_14]</ref> A magukat [[horvátok]]nak vallók száma (141 fő) kismértékben csökkent az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Kaposváron él a legtöbb magát németnek, orosznak, románnak és lengyelnek valló nemzetiségi.
341 ⟶ 340 sor:
=== Önkormányzat ===
* Polgármester: [[Szita Károly]] (Fidesz-KDNP)
* Alpolgármesterek: Borhi Zsombor (Fidesz-KDNP), Dér Tamás (Fidesz-KDNP), Oláh Lajosné (Fidesz-KDNP)
* Jegyző: Dr. Csillag Gábor
 
419 ⟶ 418 sor:
 
== Gazdaság ==
{| class="wikitable" border="1" style="position:relative;font-size:95% margin:1em;" width="20%" align="right"
Kaposvár ipara és gazdasága a [[19. század]]ban indult fejlődésnek, majd a két világháború közti időszakban kibővült, és egyfajta átalakuláson esett át az országhatár megváltozása miatti piaci zsugorodás következtében. Az ipar és kereskedelem változása, növekedése nagymértékben kihatott a város fejlődésére. A lakosság nagyarányú számbeli gyarapodása a város területi bővülése mind az ipar és kereskedelem első világháborút követő változásaival állt összefüggésben.
 
A hagyományos, már korábban meglévő iparágak mellett a nehézipart olyan cégek képviselték, mint az 1905-ben létesített Első Kaposvári Vasöntöde, Gép- és Pénzszekrénygyár és Kútfúró Vállalat, amely elsősorban mezőgazdasági gépek, valamint malomipari berendezésekre és eszközökre specializálódott. Alkalmazottainak száma 100-150 fő volt, amely létszám az első világháború után kezdetben visszaesést mutatott. A gyár közvetlen a Kapos-csatorna mellett működött 4800 négyszögöl területen.
Épületek vasmunkáit, kovácsoltvas szerkezeteket állított elő, az [[1903]]-ban alapított Rózsa Ignác Lakatosárugyára, amely olyan helyi nagy munkákban vett részt, mint a Somogy-megyei és Gazdasági Pénzintézetek megépülő palotája, vagy a Korona, majd a Turul Szálloda, vagy a felépülő polgári iskolák vasmunkái.
 
Kaposvár iparának másik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) [[Kaposvári cukorgyár|cukorgyára]] volt. A gyár 1894-től üzemelt, elsősorban [[Észak-Olaszország]] [[porcukor]], [[cukor]] ellátására alapozva a gyártást. A [[Kaposvári cukorgyár|cukorgyár]] megtelepedése elindítójává vált a [[Keleti városrész (Kaposvár)|Pécsi utcai városrész]] fejlődésének. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a [[Balkán (térség)|Balkán]] országaiba, valamint [[Anglia|Angliába]] exportálta termékeit. A gyár [[1929]]-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a [[Dunántúl]] legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött.<ref>T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából egy fejezete – Kaposvár 1972.</ref> A [[Kaposvári cukorgyár|MIR cukorgyár]] a termelésének kapacitásait [[1935]]-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. [[1936]]-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését [[1943]]-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.<ref>Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban – Kaposvár, 1970.</ref>
 
A [[Dél-Dunántúl]] egyik ismert [[sörgyár]]a az ''Első Kaposvári Sörgyár Rt.'' volt, amely még [[1908]]-ban alakult magánvállalkozásként. A számos fejlődési lépcsőfokot elérő, termelésében folyamatosan fejlődő vállalkozás [[1920]]-ban alakult át részvénytársasággá, amelynek elnöki tisztségét a nagybirtokos [[gróf]] [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] látta el. A sörgyár egyik legnépszerűbb terméke az Őserő nevet viselő világos-sörkülönlegesség és a Nótás nevet viselő barna sör volt, de kedvelt volt a Somogyi Virtus barna-sör és a Kupa Vezér elnevezésű világos sör is. [[1921]]-ben az évi termelése 12&nbsp;000 hektoliter volt. A sörgyártás mellett naponta 60 mázsa jeget is előállítottak, a város jégszükségletét teljesen ellátva. A sörgyár termelése [[1927]]-től visszaesett, [[1930]]-ban a sörgyár tönkrement, üzemeit felszámolták.<ref>T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából kötet fejezete, Kaposvár 1972.</ref>
 
Tervek születtek már jóval korábban, de csak az első világháború alatt épült fel a Kaposvári Hazai Malomipari Rt. gyárépülete [[1916]]-ban. A termelést [[1917]]-ben kezdték meg, és prémium minőségű malomipari termékeivel csakhamar ismertté lett országszerte, különösen amikor a balatonfüredi élelmiszeripari kiállításon dicsérő oklevelet kapott a kitűnő termékeire a röviden csak Hazai Malomként emlegetett cég. Termelésének felfutása a két háború közötti időszakban következett be.
A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó nevezetes vegyipari cége volt Kaposvárnak az országos hírnevet is szerző ''Haidekker Pál'' gőz-szappangyára, amelyet [[1851]]-ben alapított a tulajdonos, és amely a helyi sertésfeldolgozásra nagy hatással bírt, később is, amikor [[1909]]-ben új épületbe költözve gőz- és elektromos gépekkel felszerelve megsokszorozta a termelését. A cég [[1922]]-ben alakult részvénytársasággá. Leghíresebb, országosan is ismert terméke volt akkoriban a ''Holló'' szappan, amelyet külföldre is exportáltak főképp az első világháború előtt.<ref>lásd a Haidekker család történetét http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords</ref>
 
[[1904]]-ben megalakult a Kaposvári Kereskedők Egyesülete, amely egyesület taglétszáma a város fejlődésével párhuzamosan folyamatosan gyarapodott, és [[1927]]-re már több mint 660 főre nőtt a tagsága. A hagyományos élelmiszer, malomipari árusító boltok mellett szőrmeáruház, virágüzletek, régiségkereskedők, könyv, papírkereskedések, műszaki és elektronikai üzlet, több bútoráruház, gépkocsi-szalon... stb. működött.<ref>A fejezetben szereplő valamennyi adat és információ Az Est Hármaskönyve, 1928 (439-448 old.) Kaposvár iparát ismertető cikksorozata alapján készült, annak lényegi és tartalmi kivonata. Az ettől eltérő forrású információt külön jelöljük.</ref>
 
A második világháború után, a szocializmus időszakában további gyárak települtek a városba. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az üzemek egy része leépült, bezárt vagy tulajdonost váltott, azonban Kaposvár ipari központi jellege megmaradt, mert az elmúlt évtizedekben újabb gyárak, üzemek épültek a megyeszékhely területén. Jelenleg a városnak két ipari parkja és számtalan országos, illetve nemzetközi jelentőségű gyára van: [[Kaposvári cukorgyár]] (az ország egyetlen cukorgyára Kaposvárott működik!), Kométa, [[Videoton]], Kaposvári Villamossági Gyár, Metyx, Fino Tejüzem, Purina, Cabero, stb. Az ipari területek többsége a [[Keleti városrész (Kaposvár)|Keleti városrészben]] és [[Tüskevár (Kaposvár)|Tüskevár]]on található.
 
===Munkanélküliek száma===
{| class="wikitable"
! Év
! Munkanélküli (fő)
478 ⟶ 460 sor:
|-
|}
 
Kaposvár ipara és gazdasága a [[19. század]]ban indult fejlődésnek, majd a két világháború közti időszakban kibővült, és egyfajta átalakuláson esett át az országhatár megváltozása miatti piaci zsugorodás következtében. Az ipar és kereskedelem változása, növekedése nagymértékben kihatott a város fejlődésére. A lakosság nagyarányú számbeli gyarapodása a város területi bővülése mind az ipar és kereskedelem első világháborút követő változásaival állt összefüggésben.
 
A hagyományos, már korábban meglévő iparágak mellett a nehézipart olyan cégek képviselték, mint az 1905-ben létesített Első Kaposvári Vasöntöde, Gép- és Pénzszekrénygyár és Kútfúró Vállalat, amely elsősorban mezőgazdasági gépek, valamint malomipari berendezésekre és eszközökre specializálódott. Alkalmazottainak száma 100-150 fő volt, amely létszám az első világháború után kezdetben visszaesést mutatott. A gyár közvetlen a Kapos-csatorna mellett működött 4800 négyszögöl területen.
Épületek vasmunkáit, kovácsoltvas szerkezeteket állított elő, az [[1903]]-ban alapított Rózsa Ignác Lakatosárugyára, amely olyan helyi nagy munkákban vett részt, mint a Somogy-megyei és Gazdasági Pénzintézetek megépülő palotája, vagy a Korona, majd a Turul Szálloda, vagy a felépülő polgári iskolák vasmunkái.
 
Kaposvár iparának másik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) [[Kaposvári cukorgyár|cukorgyára]] volt. A gyár 1894-től üzemelt, elsősorban [[Észak-Olaszország]] [[porcukor]], [[cukor]] ellátására alapozva a gyártást. A [[Kaposvári cukorgyár|cukorgyár]] megtelepedése elindítójává vált a [[Keleti városrész (Kaposvár)|Pécsi utcai városrész]] fejlődésének. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a [[Balkán (térség)|Balkán]] országaiba, valamint [[Anglia|Angliába]] exportálta termékeit. A gyár [[1929]]-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a [[Dunántúl]] legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött.<ref>T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából egy fejezete – Kaposvár 1972.</ref> A [[Kaposvári cukorgyár|MIR cukorgyár]] a termelésének kapacitásait [[1935]]-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. [[1936]]-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését [[1943]]-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.<ref>Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban – Kaposvár, 1970.</ref>
 
A [[Dél-Dunántúl]] egyik ismert [[sörgyár]]a az ''Első Kaposvári Sörgyár Rt.'' volt, amely még [[1908]]-ban alakult magánvállalkozásként. A számos fejlődési lépcsőfokot elérő, termelésében folyamatosan fejlődő vállalkozás [[1920]]-ban alakult át részvénytársasággá, amelynek elnöki tisztségét a nagybirtokos [[gróf]] [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] látta el. A sörgyár egyik legnépszerűbb terméke az Őserő nevet viselő világos-sörkülönlegesség és a Nótás nevet viselő barna sör volt, de kedvelt volt a Somogyi Virtus barna-sör és a Kupa Vezér elnevezésű világos sör is. [[1921]]-ben az évi termelése 12&nbsp;000 hektoliter volt. A sörgyártás mellett naponta 60 mázsa jeget is előállítottak, a város jégszükségletét teljesen ellátva. A sörgyár termelése [[1927]]-től visszaesett, [[1930]]-ban a sörgyár tönkrement, üzemeit felszámolták.<ref>T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából kötet fejezete, Kaposvár 1972.</ref>
 
Tervek születtek már jóval korábban, de csak az első világháború alatt épült fel a Kaposvári Hazai Malomipari Rt. gyárépülete [[1916]]-ban. A termelést [[1917]]-ben kezdték meg, és prémium minőségű malomipari termékeivel csakhamar ismertté lett országszerte, különösen amikor a balatonfüredi élelmiszeripari kiállításon dicsérő oklevelet kapott a kitűnő termékeire a röviden csak Hazai Malomként emlegetett cég. Termelésének felfutása a két háború közötti időszakban következett be.
A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó nevezetes vegyipari cége volt Kaposvárnak az országos hírnevet is szerző ''Haidekker Pál'' gőz-szappangyára, amelyet [[1851]]-ben alapított a tulajdonos, és amely a helyi sertésfeldolgozásra nagy hatással bírt, később is, amikor [[1909]]-ben új épületbe költözve gőz- és elektromos gépekkel felszerelve megsokszorozta a termelését. A cég [[1922]]-ben alakult részvénytársasággá. Leghíresebb, országosan is ismert terméke volt akkoriban a ''Holló'' szappan, amelyet külföldre is exportáltak főképp az első világháború előtt.<ref>lásd a Haidekker család történetét http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords</ref>
 
[[1904]]-ben megalakult a Kaposvári Kereskedők Egyesülete, amely egyesület taglétszáma a város fejlődésével párhuzamosan folyamatosan gyarapodott, és [[1927]]-re már több mint 660 főre nőtt a tagsága. A hagyományos élelmiszer, malomipari árusító boltok mellett szőrmeáruház, virágüzletek, régiségkereskedők, könyv, papírkereskedések, műszaki és elektronikai üzlet, több bútoráruház, gépkocsi-szalon... stb. működött.<ref>A fejezetben szereplő valamennyi adat és információ Az Est Hármaskönyve, 1928 (439-448 old.) Kaposvár iparát ismertető cikksorozata alapján készült, annak lényegi és tartalmi kivonata. Az ettől eltérő forrású információt külön jelöljük.</ref>
 
A második világháború után, a szocializmus időszakában további gyárak települtek a városba. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az üzemek egy része leépült, bezárt vagy tulajdonost váltott, azonban Kaposvár ipari központi jellege megmaradt, mert az elmúlt évtizedekben újabb gyárak, üzemek épültek a megyeszékhely területén. Jelenleg a városnakvárosban két ipari parkja és számtalanműködő országos, illetve nemzetközi jelentőségű gyára vangyárak: [[Kaposvári cukorgyár]] (az ország egyetlen cukorgyára Kaposvárott működik!), Kométa, [[Videoton]], Kaposvári Villamossági Gyár, Metyx, Fino Tejüzem, Purina, Cabero, stb. Az ipari területek többsége a [[Keleti városrész (Kaposvár)|Keleti városrészben]] és [[Tüskevár (Kaposvár)|Tüskevár]]on található.
 
== Oktatás ==
1 064 ⟶ 1 062 sor:
* [http://www.youthfootballfestival.org/ Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgófesztivál]
* [http://www.mvkkvar.hu/index.php/dsdsds/somogyi-kepeslapok/category/113-kaposvar Képeslapok a régi Kaposvárról]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=278 Légi felvételekLégifotók Kaposvárról]
* [http://www.fortepan.hu/?view=query&lang=hu&q=kaposv%C3%A1r Kaposvári archív fényképgyűjtemény]
* [http://kaposvarretro.blogspot.hu/ Kaposvár Retro]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=278 Légi felvételek Kaposvárról]
* [http://kapos.hu/webkamera_kossuth_ter.html Irányítható webkamera a Kossuth téren]
* [http://kaposvar.varosom.hu/ Kaposvár városom.hu-n]
* [http://funiq.hu/kaposvar Kaposvár a funiq.hu-n]
* [http://kaposvar.lap.hu Kaposvár.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [httphttps://www.utcakereso.hu/map3/index.php?citykaposvar#p=kaposvar13 Kaposvár utcaszintű térképe]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaposvár