Wikipédia

„Jeruzsálem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Népesség: olvashatóbban
a Ceterum censeo: a köz- és melléknevek kisbetűvel írandók
35. sor:
A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy {{szám|9000}} éves, jelentős település romjaira bukkantak,<ref>hvg.huː [https://hvg.hu/tudomany/20190722_9000_eves_telepules_jeruzsalem_mellett_motza_szorek_patak_izrael 9000 éves települést találtak Jeruzsálem mellett, újraírhatja a történelmet a környéken]</ref> majd a [[Dávid városa]] néven ismert városrész a [[I. e. 4. évezred|Kr. e. 4. évezredben]] népesült be.<ref>{{cite web |url=https://www.jewishvirtuallibrary.org/timeline-for-the-history-of-jerusalem-4500-bce-present |title=History of Jerusalem: Timeline for the History of Jerusalem (4500 BCE - Present) |accessdate=20180128 |year=2018 |work=[[Jewish Virtual Library]] |publisher=[[American-Israeli Cooperative Enterprise]] |language=angol }}</ref> Az ókori [[mezopotámia]]i [[ékírás]]os táblákon ''Urusalima'' néven említették. A [[I. e. 8. század|Kr. e. 8. század]]ban a [[Júdai Királyság]] vallási és közigazgatási központjává fejlődött.<ref>{{cite book |author=[[Megan Bishop Moore]], [[Brad E. Kelle]] |title=Biblical History and Israel's Past: The Changing Study of the Bible and History |url=https://books.google.com/books?id=Qjkz_8EMoaUC&pg=PA302#v=onepage&q&f=false |accessdate=20180128 |year=2011 |publisher=[[Wm. B. Eerdmans Publishing]] |location=[[Grand Rapids]] |language=angol |isbn=978 0 8028 6260 0 |pages=302 }}</ref> Hosszú [[Jeruzsálem történelme|történelme]] során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát.<ref>{{cite web |url=http://www.momentmag.com/do-we-divide-the-holiest-holy-city/ |title=Do We Divide The Holiest Holy City? |accessdate=20180128 |author=Mandy Katz |date=20120508 |publisher=[[Moment Magazine]] |language=angol }}</ref> [[1538]]-ban, [[I. Szulejmán oszmán szultán|Nagy Szulejmán]] alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az [[Jeruzsálem óvárosa|Óvárost]].<ref>{{Cite book |title=Jerusalem in the 19th Century, The Old City |author=Yehoshua Ben-Arieh |publisher=Yad Izhak Ben Zvi & St. Martin's Press |year=1984 |page=14 |isbn=0 312 44187 8}}</ref> A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
 
Jeruzsálemet az [[Ábrahámiábrahámi vallások]] – a [[zsidó vallás|judaizmus]], a [[kereszténység]] és az [[iszlám]] – mindegyike szent városként tartja számon. A [[Héber Biblia|Biblia]] szerint [[Dávid zsidó király|Dávid király]] foglalta el, és tette az [[Egységes Izraeli Királyság]] fővárosává, majd [[Salamon zsidó király|Salamon]] felépíttette az [[Salamon temploma|Első templomot]]. A „szent város” jelzőt valószínűleg a [[Babiloni fogság|fogság]] utáni időszakban kapta.<ref>{{cite web |url=http://www.bibleinterp.com/articles/Jerusalem_OneCity.shtml |title=Karen Armstrong's Jerusalem--One City, Three Faiths |accessdate=20180128 |author=Norman Golb |year=2016 |publisher=The Bible and Interpretation |language=angol }}</ref> A kereszténység számára a [[Septuaginta]] őrizte meg a város szentségét, amit az [[Újszövetség]] beszámolója [[Jézus]] kereszthaláláról tovább erősített. A [[szunnita iszlám]] számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely [[Mekka]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medina]] után;<ref>{{Cite book |title=What Everyone Needs to Know about Islam |publisher=[[Oxford University Press]] |year=2002 |author=[[John Esposito]] |isbn=0 19 515713 3 |page=157 |quote=The Night Journey made Jerusalem the third holiest city in Islam}}</ref> kezdetben ez volt az imairány ([[kibla]]), és a [[Korán]] szerint [[Mohamed próféta]] innen járta meg egy éjjel a Mennyországot.<ref>{{cite book |editor=[[Allen Buchanan]], [[Margaret Moore]] |title=States, Nations, and Borders: The Ethics of Making Boundaries |url=https://books.google.hu/books?id=bntCSupRlO4C&pg=PA192&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false |accessdate=20180128 |year=2003 |publisher=[[Cambridge University Press]] |location=[[Cambridge]] |language=angol |id= |pages=192 }}</ref> Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a [[Templom-hegy]]et a [[Siratófal]]lal, a [[Sziklamecset]]tel és az [[Al-Aksza-mecset]]tel, valamint a [[Szent Sír-templom]]ot.
 
Napjainkban Jeruzsálem az [[izraeli–palesztin konfliktus]] egyik kulcspontja. Az [[1948]]-as [[Arab–izraeli konfliktus#Az első arab–izraeli háború (a függetlenségi háború)|első arab–izraeli háborúban]] [[Nyugat-Jeruzsálem]]et [[Izrael]], [[Kelet-Jeruzsálem]]et (az Óvárossal együtt) pedig [[Jordánia]] foglalta el és később annektálta. Az 1967-es [[hatnapos háború]]ban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik [[Izrael alaptörvényei|alaptörvénye]], az [[1980]]-as [[Jeruzsálem-törvény]] szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a [[Knesszet]]et, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt [[Palesztina|palesztin]] területnek tekinti.<ref>{{cite web |url=http://www.bbc.com/news/world-middle-east-11709617 |title=Israel plans 1,300 East Jerusalem Jewish settler homes |accessdate=20180128 |author= |date=20101109 |publisher=[[BBC News]] |language=angol |quote=East Jerusalem is regarded as occupied Palestinian territory by the international community, but Israel says it is part of its territory. }}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jeruzsálem”