„Belső-Ausztria” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Igaza van Akelának, egyértelműbben kell ezt leírni |
||
1. sor:
'''Belső-Ausztria''' (németül ''Innerösterreich'') történelmi tájnév és közigazgatási egység, amely [[Ausztria]] tartományai közül [[Stájerország]]ot, [[Karintia|Karintiát]], [[Krajna|Krajnát]] (más néven Karniolát) és az [[Osztrák Tengermellék]]et (Küstenlandot) foglalta magában. Tájnévként a 15. század közepén jelent meg, s a korabeli tájszemléletben [[Alsó-Ausztria]] és [[Elő-Ausztria]] (más néven Felső-Ausztria) mellett az osztrák felségterület délkeleti, harmadik nagy területét jelölte.<ref>A korban ''Alsó-Ausztria'' néven ismert
A [[Habsburg-ház]] tagjai között az ausztriai tartományokat felosztó [[1379]]-es [[neubergi egyezmény]] szellemében [[III. Lipót osztrák herceg|III. Lipót]] ága kapta [[Tirol]] és [[Elő-Ausztria]] mellett a Belső-Ausztria gyűjtőnévvel jelölt tartományokat. [[1402]]-ben a Habsburg-birtokok tovább osztódtak, s Belső-Ausztria [[Ernő osztrák herceg|Ernő herceg]] birtokába került, aki tartománya székhelyéül [[Graz]]ot jelölte ki. A később [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] néven német-római császárrá lett fia [[1457]]-ben korán elhunyt unokaöccsétől megörökölte Alsó-Ausztriát, így birtokai egyesítésével Belső-Ausztria mint politikai kategória megszűnt. Egy évszázaddal később [[I. Ferdinánd]] harmadik fia, [[II. Károly osztrák főherceg]] [[1564]]-től a belső-ausztriai tartományok uralkodója lett, udvartartását Grazban rendezte be. Miután fia [[II. Ferdinánd]] néven [[1619]]-ben német-római császár lett, Belső-Ausztria a korona része lett és mint különálló közigazgatási egység végleg megszűnt.
|