„Kapor (növényfaj)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
45. sor:
Egynyári növény. Ősszel a betakarítás után távolítsuk el a területről a fertőzött növényi maradványokat, majd szórjuk ki a szerves és műtrágyákat. Az utóbbiak közül a foszfor- és káliumtartalmúak egész mennyisége mellett a nitrogénnek 1/4-ét is ekkor juttathatjuk ki. Egyenletesen terítsük szét a trágyát, ne maradjanak nagyobb csomók vagy rögök. Ezután mélyszántással vagy ásással dolgozzuk a talajba, majd hagyjuk rögösen, hogy a téli csapadék könnyen lejusson. Tavaszra a hantok nagy része elmállik. Mihelyt rá lehet menni a talajra, kapával, gereblyével egyengessük el a felszínt. Apró-morzsalékos, kissé tömörített magágyat készítsünk.
=== Vetés, gondozás ===
[[Fájl:Apiales - Anethum graveolens - 6.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Kaproskert]]
57. sor:
Levélfűszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük, ez még a szárba indulás előtti szakasz. Ekkor a hajtások zsengék, zöldek, dúsan levelesek. A levágott leveles hajtásokat igen vékonyan kiterítve, száraz, fedett helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. A magokat folyamatosan szedjük, mert az elvirágzás sorrendje szerint szakaszosan érik. Különösen az első szedésre vigyázzunk, nehogy a középső főhajtás legértékesebb magjai elhulljanak. A megbarnult, de még nem pergő ernyőket metszőollóval vágjuk le és a levélhez hasonlóan mesterségesen szárítsuk tovább.
=== Betegségek ===
A gombás betegségek közül a fuzikládiumos varasodás okozza a legtöbb gondot, ami könnyen összetéveszthető a lisztharmattal. Bimbós állapottól kezdődően lép fel, a leghatásosabb védekezési mód ellene a fertőzött növények eltávolítása és megsemmisítése. A kártevők közül a levéltetvek és különböző lepkék lárvái veszélyeztethetik a töveket.
== Gyógyászati felhasználása ==▼
A [[Földközi-tenger]] környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként [[fejfájás]] és gyomorpanaszok ellen. Teája [[vízhajtó]]ként, illetve [[felfúvódás]], [[emésztési zavarok]], [[bélpangás]], [[hányinger]], [[fogínygyulladás]], álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású.{{forr}}▼
A világoszöld illóolaj a zöld növény 0,3-0,5%-át, míg a termés 2,4-4%-át teszi ki. Az illóolaj fő komponense a d-[[karvon]], d-[[limonén]], [[dillapiol]] és [[fellandrén]].{{forr}} Termésében ezenkívül 15-20% zsírolaj, fehérje is található. Az illóolaj mennyisége termőhelytől és időjárási tényezőktől is függ. Friss növényben a legtöbb aromaanyag virágzás után, zöld termés állapotban található.▼
== Konyhai felhasználása ==
78 ⟶ 72 sor:
A száraz növény csokrokban, padlóvázában díszként használható.
▲== Gyógyászati felhasználása ==
▲A [[Földközi-tenger]] környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként [[fejfájás]] és gyomorpanaszok ellen. Teája [[Vizelethajtó gyógyszerek|vízhajtó]]ként, illetve [[felfúvódás]], [[emésztési zavarok]], [[bélpangás]], [[Hányás|hányinger]], [[fogínygyulladás]], álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású.{{forr}} Magjából teát főzve a [[csuklás]] gyors és kellemes ellenszere.{{forr}}
▲A világoszöld illóolaj a zöld növény 0,3-0,5%-át, míg a termés 2,4-4%-át teszi ki. Az illóolaj fő komponense a d-[[karvon]], d-[[limonén]], [[dillapiol]] és [[fellandrén]].{{forr}} Termésében ezenkívül 15-20% zsírolaj, fehérje is található. Az illóolaj mennyisége termőhelytől és időjárási tényezőktől is függ. Friss növényben a legtöbb aromaanyag virágzás után, zöld termés állapotban található.
== Magyaros receptek ==
| |||