„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
Az 1918 őszén létrejött polgári demokratikus rendszer és az azt felváltó, rövid életű Magyar Tanácsköztársaság honvédelme képtelen volt feltartóztatni az antant túlerejét. Magyarország teljes területét megszállták, és a román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot. Az elsődleges cél kétségtelenül nem lehetett más, mint a függetlenség visszaszerzése és lehetőség szerint az ország területi egységének megőrzése. Mindezt a Magyaror Tanácsköztársaság idején az idegen katonai intervenció idején létrejött szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminiszterének, Horthy Miklósnak részben sikerült elérnie, aki az Antanttól - a románok távozása után - kapta meg a hatalmat. A Nemzeti Hadsereg nevű ellenforradalmi különítmények élén vonult be a román és más Antant katonai alakulatoktól visszavont Budapestre.
Az államforma [[alkotmányos monarchia]] lett, ún. „király nélküli királyság”, a [[király]] szerepkörét (részben) átvette a [[kormányzó]]. Ezt a tisztséget a ma sem tisztázott, kik által felhatalmazott, úgynevezett [[nemzetgyűlés]] Horthy Miklósra bízta, aki ilyen tekintetben működését 1920. március 1-jén kezdte meg.
== A trianoni békeszerződés ==
|