„Brósz Róbert” változatai közötti eltérés

De
(De)
Édesapja, id. Brósz Róbert ügyvéd volt. A [[jászapáti]] királyi katolikus gimnáziumban kitüntetéssel érettségizett. [[1933]]-[[1937]]-ig [[Debrecen]]ben jogot hallgatott. Az egyetemet ''sub auspicis Gubernatoris'' minősítéssel fejezte be. Már első éves korában felfigyelt rá [[Marton Géza]], aki a tanszékére demonstrátornak hívta. Az egyetem elvégzése után [[Kecskemét]]en és [[Budapest]]en bírósági fogalmazóként, illetve bíróként működött.
 
[[1940]]-1941-ben a római La Sapienza egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott. Tanárai Pietro deDe Francisci és Emilio Albertario voltak, utóbbitól tanulta el az interpolációkritikai módszert. Olaszországból hazatérve besorozták, öt évet töltött a fronton és hadifogságban.
 
[[1947]]-ben Marton Géza mellett kezdte meg oktatói munkáját a budapesti jogi karon meghívott előadóként. [[1951]]-ben kapott főállású megbízást mint intézeti tanár (egyetemi docens). [[1955]]-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Az [[1956-os forradalom]] és Marton halála után nem nevezték ki tanszékvezetőnek. [[1958]]-1961 között megbízott tanszékvezető volt, később Móra Mihály egyházjogász és eljárásjogász kapta meg a tanszéket. [[1965]]-ben, bár nem volt az állampárt tagja, egyetemi tanári kinevezést kapott. [[1967]]-ben, Móra elhunyta után nevezték ki a Római Jogi Tanszék élére. [[1985]]-ben vonult nyugdíjba, de 1992-ig aktívan oktatott. Nyugdíjbavonulását követően a Római Jogi Tanszék vezetését Hamza Gábor professzor vette át. 1994. február 13-án tragikus baleset következtében hunyt el.
Névtelen felhasználó