|
== Kultúra ==
{{lásdfő|:Kategória:Izrael kultúrája}}
Izrael kultúrájának gyökerei már jóval az állam 1948-as létrehozása előtt kialakultak, és visszavezethetők az ókori Izraelbe. A kultúra magába foglalja a zsidó kultúrát, a diaszpóra zsidó történetét, a cionista mozgalom ideológiáját, amely a 19. század végén kialakult, valamint az Izraelben élő arab izraeli lakosság és az etnikai kisebbségek, köztük a drúzok, cserkeszek, örmények és sok más nép hagyományait.
Ha a mai Izrael kulturális életéről akarunk beszélni, szem előtt kell tartanunk, hogy az állam csak a 20. század közepén alakult és lakosai a világ minden részéről érkeztek.
[[Fájl:Flickr - Government Press Office (GPO) - “Slichot” Prayer (2).jpg|thumb|220px|Vallásos zsidók imádkoznak a [[siratófal]]nál [[jom kippur]] idején]]
Izrael a zsidó kultúra szülőhelye, kultúrája magába foglalja a filozófiát, az irodalmat, a költészetet, a művészetet, a mitológiát, a folklórt, a miszticizmust és a fesztiválokat; valamint a zsidó vallást is, amely szintén alapvető fontosságú volt a kereszténység és az iszlám megteremtésében is.<ref>Jonathan Daly (19 December 2013). [https://books.google.com.kh/books?id=9aZPAQAAQBAJ&pg=PA21&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false The Rise of Western Power: A Comparative History of Western Civilization.] A&C Black. pp. 21–. ISBN 978-1-4411-1851-6."Upon the foundation of Judaism, two civilizations centered on monotheistic religion emerged, Christianity and Islam. To these civilizations, the Jews added a leaven of astonishing creativity in business, medicine, letters, science, the arts, and a variety of other leadership roles."</ref>
=== Oktatási rendszer ===
=== Kulturális intézmények ===
==== Kulturális világörökség ====
{{Fő|Izrael világörökségi helyszínei}}
A [[Szentföld]], különösképpen [[Jeruzsálem]] városa a [[kereszténység|keresztények]] számára mindenképp a világ kulturális örökségének része. De a [[zsidó vallás]] és az [[iszlám]] hívei számára is igen jelentős hely. Nem Izrael, hanem Jordánia javaslatára vették fel az UNESCO által vezetett kulturális világörökségek listájára [[Jeruzsálem óvárosa|Jeruzsálem óvárosát és falai]]t 1981-ben.<ref>http://whc.unesco.org/en/list/148</ref>
Izrael kezdeményezésére lett a világörökség része:
* Acre ([[Akko (település)|Akkón]]) óvárosa (a [[keresztes háborúk]] idében volt jelentős város);
* [[Maszada]] régészeti lelőhelye ([[Zsidó háború|a zsidók felkelése a rómaiak ellen]]);
* [[Tel-Aviv]] (Fehér Város, a modern stílus);
* Bibliai lelőhelyek - [[Megiddó]], [[Hazor]], [[Beér-Seva]];
* [[A tömjénút városai a Negev-sivatagban]];
* [[Bahá'i szent helyek]] - [[Haifa]] és Nyugat-Galilea.
=== Tudomány ===
=== Művészetek ===
==== Építészet ====
Az új állam megalakulása előtti időszakban szinte nem is volt Izraelben egységes és megnevezhető építészeti stílus. Az arab falvakban összetákolt kunyhók és kisebb kőépületek semmiféle építészeti tervezetet nem igényeltek. Az angol mandátum idején épített középületeket a stíluskeresés jellemezte. Az 1930-as évekig, amikor a Németországból menekült szakemberek első hulláma megérkezett a régióba, egységes stílusról nem lehetett beszélni. A német építészek keze nyomán ekkor megjelentek a [[Bauhaus]]-stílusban épített házak. A középületek és a katonai erődök - amelyeket az angolok az ország számos pontján felépítettek - a koloniális stílust követték. Minden bevándorló náció azt a stílust igyekezett követni, amelyet a szülőföldjén megismert, s közben a klimatikus viszonyok és a kedvezőtlen adottságok majdnem megoldhatatlan problémáival is meg kellett küzdeniük. {{refhely|Goren Tamás: Izrael, 1988}}
==== Képzőművészet ====
Meglehetősen szokatlan, hogy egy modern világban élő nemzet [[képzőművészet]]i életét olyan szabályok, rendelkezések irányítsák és alakítsák, amelyeket a [[Sinai hegy]]nél véstek kőbe több mint {{szám|3000}} évvel ezelőtt. A kép akkor teljes, ha figyelembe vesszük, hogy a hívők szerint ezeket a "rendeleteket" nem választott törvényhozók és elöljárók, hanem maga [[Isten]] írta elő a zsidó nép számára. Izrael képzőművészetét mind a mai napig a [[Mózes második könyve|Mózes második könyvé]]ben található [[Tízparancsolat]] jellemzi és korlátozza: ''Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi ahhoz hasonlót...''
Akár a jeruzsálemi templomok építészeti szépségében gyönyörködünk, akár a Bibliát lapozgatjuk – sem itt, sem ott nem találunk szobrokat, szoborábrázolásokat vagy festményeket, ábrákat. A ''ne csinálj magadnak faragott képet'' törvény<ref>[[Tízparancsolat]]</ref> még ma is élni látszik az izraeli utcák és terek kopár házain, a középületek csupasz falán. {{refhely|Goren Tamás: Izrael, 1988}}
==== Színház ====
A színházi életnek, a színművészetnek is vannak hagyományai, azok a szokásostól eltérőek, amelyek egyedül Izraelre jellemzők. Az ország első színháza, a Habima (héber: תיאטרון הבימה ''Teatron HaBima''), Moszkvában alakult 1918-ban és a társulat 1928-ban telepedett le Palesztinában. Az idők folyamán Nemzeti Színházzá lépett elő, előadásait elsősorban a Tel-Avivban levő épületében tartja.
Tel-Aviv városi társulata a Kameri (héber: התיאטרון הקאמרי, ''HaTeatron HaKameri'') egyike az ország vezető színház-társulatainak. A haifai és a Be'er Sheva-i városi színházak mellett Jeruzsálemben és Tel-Avivban vannak amatőr, vagy félig műkedvelő társulatok is. Az egyik legkedveltebb fesztivál-színhely a [[cézárea]]i római amfiteátrum. {{refhely|Goren Tamás: Izrael, 1988}}
====Zene és tánc====
A világ egyik legjobb [[szimfonikus zenekar]]át, az Izraeli Filharmonikusok együttesét Broniszlav Huberman hozta létre 1936-ban. A zenekar alapító tagjai a fasiszta Németországból elmenekült zenészek voltak. Ma a világ legismertebb művészei és karmesterei jönnek Izraelbe, hogy a filharmonikusokkal fellépjenek.
Jeruzsálem egyik lakónegyede, a ''Jemin Mose'' az idők folyamán a világ egyik legrangosabb zeneközpontjává fejlődött.
Az izraeli tánckultúra a népi táncegyüttesek megalakulásával kezdődött. Néptánccsoport szinte minden [[kibuc]]ban, minden főiskolán és minden iskolában van.
A professzionális táncegyüttesek és táncszínházak közül az Inbal (תאטרון מחול ענבל, ''Teatron Makhol Inbal'') - Izrael legrégibb modern táncegyesülete - a jemenita és keleti zsidóság művészetét volt hivatva megmenteni. Ma már az egész világon elismert képviselője az izraeli tánckultúrának.
A [[Haifa|Haifán]] megrendezett fesztiválokon a világ minden részéről jött táncegyüttesek mutatják be művészetüket és országuk táncait.<ref name="Goren Tamás: Izrael, 1988"/>
{{csuka+|'''Nemzetközileg elismert izraeli énekesek''' <small>(nyitható szakasz)</small> >>>>>> }}
* [[Etti Ankri]]
* [[Keren Ann]]
* [[Mike Brant]]
* [[David Serero]]
* [[David D'Or]]
* [[Ofra Haza]]
* [[Dana International]]
* [[Ishtar]]
* [[Yael Naim|Yael Naïm]]
* [[Achinoam Nini]]
* [[Gene Simmons]]
{{csuka-}}
{{lásd|:Kategória:Izraeli zenészek}}
====Irodalom====
A zsidó írók száma világszerte viszonylag magasabb volt, mint a zsidóság száma az adott országokban, ahol ezek az írók éltek. Bárhol éltek és alkottak is, Izrael az ő munkásságuk örökösének tekinti magát. Az Izraelben íródott művek alkotói kezdetben az I. világháború, majd az orosz nagy októberi forradalom után a Palesztinába érkező kelet-európai írók, újságírók voltak. Az irodalmi életben is az új állam létrejötte jelentette a döntő változást. Az élvonalat azok az írók és költők alkotják, akik már Izrael szülöttei, vagyis ''"szabre"'' írók. ''Szabre'' (צבר) néven illetik mindazokat, akik Izraelben születtek.<ref name="Goren Tamás: Izrael, 1988">Goren Tamás: Izrael, 1988.</ref>
{{lásd|:Kategória:Izraeli költők, írók}}
=== Hagyományok ===
{{Képdia
|cím=Képek
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=245
|bélyeg=
|File:Judaica.jpg|Zsidó vallási tárgyak
|File:Israel_Philharmonic_Orchestra.jpg|Filharmonikus zenekar
|Fájl:Bahai Terraces.jpg|Bahai Teraszok Haifánál. [[Kármel-hegy]]i szentély
|File:Habima_Theatre_building-Tel_Aviv.jpg|A Habima Színház Tel-Avivban
|File:PikiWiki_Israel_3011_Jewish_holidays_חג_ביכורים_גן-שמואל_2009.JPG|Izraeli néptáncosok
|File:Yad_Vashem_Hall_of_Names_by_David_Shankbone.jpg|[[Jad Vasem]] holokauszt-múzeum
|File:Israel_museum.JPG|[[Izrael Múzeum]]
|File:Filmfestival2009.jpg|Jeruzsálemi filmfesztivál
|File:A JEWISH BRIDE FROM KIBBUTZ LAVI.jpg|Zsidó menyasszony
|File:Fire_Ceremony_in_the_Eitan_Tribe_of_the_Israeli_Scouts_Federation.JPG|
|File:The_7_Breakfasts_-_Café_Café.jpg|Tipikus izraeli reggeli
}}
=== Nemzeti szimbólumok ===
* A nemzeti zászló: lásd [[Izrael zászlaja]]
* Nemzeti embléma: a [[menóra]] és két olajág (lásd még [[Izrael címere]])
* A nemzeti madár: a [[Búbos banka]]<ref>http://www.teva.org.il/?CategoryID=740&ArticleID=2178&Page=1</ref>
* A nemzeti virág: [[Koronás szellőrózsa|Anemone coronaria]] ([[szellőrózsa]])<ref>http://www.ynet.co.il/articles/0,7340,L-4457684,00.html</ref>
* A nemzeti fa: [[Olajfa (növényfaj)|olajfa]]
* A nemzeti állat: [[Kánaán kutya]]
=== Szokások ===
Számtalan szokás és sokféle kivétel van ebben a sokszínű és vegyes lakosságú országban, ahol mindent befogadnak. Izraelbe a világ minden tájáról érkeztek bevándorlók és minden csoportnak megvan a maga saját stílusa és szokásvilága.
Általánosan jellemző szokások:<ref>Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.</ref>
* Az izraeliek a "Selom" ''(Shalom , שָׁלוֹם)'' köszöntést üdvözlésre és búcsúzásra egyaránt használják. Szokásos üdvözlési forma még a meleg kézfogás, melyet jó barátok barátságos hát- és vállveregetéssel kísérnek.
* Az emberek általában meglehetősen közel állnak egymáshoz beszélgetés közben és gyakran megérintik egymás karját is.
* Az időseket a társadalmi életben betöltött helyüktől függetlenül tisztelettel kezelik.
* Péntek napnyugtától a szombat esti napnyugtáig, ''sabbath'' idején gyakorlatilag minden bezár. Ilyenkor ne próbálkozzunk üzleti tevékenységgel. A munkahét vasárnap reggel kezdődik és péntek napszálltáig tart.
* Az izraeliek hajszálra úgy bánnak az ügyféllel, ahogy az bánik velük. Ha az ügyfél durva, ők is azok, ha az ügyfél udvarias és kedves, ők is így viselkednek.
* A helyiek gyorsan felhergelik magukat, ha sorba kell állniuk vagy ha az üzleti tárgyalások nem haladnak megfelelően vagy akár minden ok nélkül. Többnyire csak cirkusz az egész.
* Az üzleti élet sietős, feszült, viszont nincsenek rossz szokások és titkos egyezségek, amelyekkel a külföldinek számolnia kellene. Üzleti tárgyalásokban gyakran előfordul hisztérikus jelenet, ordítozás, asztalcsapkodás, fenyegetőzés. Ez mind a feszültség levezetésének tartozéka náluk. Amint a "''vihar''" elmúlik, a tárgyalások úgy folytatódnak, mintha mi sem történt volna.
{{lásd|Zsidó esküvői hagyományok}}
{{lásd|:Kategória:Zsidó viseletek}}
=== Gasztronómia ===
Izraelben az otthonokban, az utcán, az autóbuszon utazás közben, de a koncertteremben is, mindenhol esznek. Az utcán egymást érik a [[falafel]]árusok, a sztékiák ([[Lacikonyha|lacikonyhák]]), legfeljebb az üzlet színvonala vagy a tálalás határozza meg, hogy mennyit fizetünk.
Izraeli konyháról nemigen beszélhetünk, ilyen nem létezik. A számtalan helyről bevándorolt lakosság érthető módon ragaszkodik ''otthoni'' gasztronómiai szokásaihoz, saját konyhaművészetét szeretné meghonosítani. Van itt keleti étterem, van görög, bolgár, kínai, hindu, libanoni, tuniszi, francia, orosz és magyar konyha is, és mindegyik az otthonról ismert eredeti ''népi'' ételeket főzi.
A legtöbb étterem és szálloda konyhája [[kóser]], ami a magyar embernek sok korlátozást jelent.<ref name="Goren Tamás: Izrael, 1988"/>
== Turizmus ==
| 