„Alesiai csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A csata előzményei: átírás kiegészítéssel |
→Az alesiai csata: új rész |
||
7. sor:
Az i. e. 58-tól i. e. 51-ig terjedő hét esztendő galliai eseményeit Caesar „A gall háború” című hét kötetből álló munkájából ismerhette meg az érdeklődő. Julius Caesar i. e. 58-tól [[Gallia Narbonensis]], [[Cisalpina]] és [[Illyricum]] proconsuljaként indított hadjáratot [[Gallia]] leigázására a [[helvétek]] vándorlását felhasználva ürügyül. Először a [[szvévek]] királyát, Ariovistát (Aerovistust) győzte le a mai [[Mulhouse]]-nál. Ennek következményeként Észak-Gallia került a kezére és a [[Római Birodalom]] határát így már a [[Rajna]] folyó képezte. Majd a helvétek következtek [[Bibracte]] mellett. Ezután i. e. 57-56-ban a mai [[Belgium]] területe, s utána a [[Garonne]] és a [[Pireneusok]] között élő [[aquitánok]] földje került a Birodalomhoz. I. e. 55-ben Caesar visszaverte a Rajna alsó folyásánál a germán [[usipitek]] és [[tencterek]] támadását. Ugyanebben az évben Ceasar vezetésével a római sereg először kelt át a Rajnán és szállt partra [[Britannia (provincia)|Britanniában]], ahol összecsapott a [[Cassivelaunus]] vezette britanniai törzsekkel. I. e. 54-53-ban Caesar leverte az [[Ambiorix]] által egyesített [[eburónok]], valamint [[nerviusok]] és a [[treverusok]] felkelését, majd másodszor kelt át csapataival a Rajnán. A már leigázottnak hitt gall törzsek felkelésének közvetlen kiváltó oka a rossz termés volt, ami miatt Ceasar a csapatait kénytelen volt szétszórtan elhelyezni téli szállásra. A római haderő élelmiszer ellátásáról a különböző gall törzseknek kellett gondoskodnia. A lázadás tehát az élelmiszerhiány miatt tört ki, melynek során a gallok két római tábort is megtámadtak. E harcokban Quintus Titurius Sabinus és Lucius Aurunculeius Cotta tíz cohorsból álló egysége megsemmisült. További öt cohorsot a gallok csapdába tudtak csalni, mivel elhagyták megerősített táborukat. A híres szónok, [[Marcus Tullius Cicero]] fivére, Quintus Tullius Cicero, aki ellen ugyancsak támadást indítottak, azonban előrelátólag téli táborában maradt és rendkívül súlyos veszteségek árán azt megtartotta.
== Általános gall felkekés és Caesar hadjárata ==
Az általános felkelés a [[karnutok]] fővárosában, [[Cenabum|Cenabumban]] i. e. 52-ben a római polgárok lemészárlásával kezdődött. Ezután Vercingetorix vezetésével a gall törzsek szövetségre léptek egymással és először a rómaiak mellett kitartó [[bójok]] fővárosát támadták meg. Az Itáliából visszatért Caesar azonban visszavonulásra kényszerítette őket. Vercingetorix ezután kerülte a nyílt összecsapást, mivel taktikáját a rómaiak utánpótlásának gyengítésére és megakadályozására alapozta. Ceasar több gall várost is megtámadott, hogy a csapatainak biztosítsa télre az ellátmányt. Benyomult a [[biturixek]] földjére, fővárosukat, [[Avaricum|Avaricumot]] körbezárta, majd egy vihar idején végrehajtott váratlan támadással bevette. A városon kívül táborozó Vercingetorix ismét visszavonult. A rómaiaknak [[Lutetia Parisiorum]] bevétele is sikerült. Ezután Ceasar hat légióval az [[avernusok]] legnagyobb erődítménye, [[Gergovia]] ellen vonult. Ezt a várost azonban súlyos veszteségek ellenére sem sikerült elfoglalnia. A harcokban itt veszett sok [[centurio]] is. A római kudarc hatására Caesar néhány, régi szövetségese átállt Vercingetorix oldalára, de Ceasar is új germán lovasokat és könnyű-gyalogságot tudott toborozni.
== Emlékezete ==
| |||