„Oroszország” változatai közötti eltérés

12 737 bájt törölve ,  7 hónappal ezelőtt
→‎Kultúra: külön cikkbe további bőv. miatt
(→‎Kultúra: külön cikkbe további bőv. miatt)
 
== Kultúra ==
{{fő|Oroszország kultúrája}}
[[Fájl:Главное здание Московского государственного университета (Москва) 001.jpg|thumb|[[Lomonoszov Egyetem]]]]
Oroszország, Kelet-Európa és Ázsia transzkontinentális országa és sok nép szokásait és hagyományait foglalja magába.
[[Fájl:StBasile SpasskayaTower Red Square Moscow.hires.jpg|jobb|bélyegkép|220px|[[Boldog Vazul-székesegyház|Szent Bazil-székesegyház]] és a [[Kreml (Moszkva)|Kreml]] Szpasszkaja-tornya, a [[Vörös tér]]en, Moszkvában]]
Az európai orosz kultúra erősen gyökerezik az első keleti [[Szláv népek|szlávok]] kultúrájában. Számos területen – különös tekintettel az irodalomra, a néptáncra, a klasszikus és hagyományos népzenére, a balettra, építészetre, festészetre – jelentős hatással volt a világkultúrára.
[[Fájl:Metro SPB Line1 Avtovo.jpg|thumb|220px|A [[szentpétervár]]i [[metró]] egyik állomása]]
[[Fájl:Pas de deux 01.jpg|thumb|220px|[[Balett]]-táncosok]]
[[Fájl:Elina Karokhina (2008).jpg|thumb|165px|A [[balalajka]] népi hangszer ]]
 
Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.
 
=== Oktatási rendszer ===
A tudományos kutatás vezető színhelye az [[Orosz Tudományos Akadémia]], melyet [[1724]]-ben I. Péter cár alapított.
 
Az iskolai rendszer alap, fő és felső fokozatból áll. A diákok 6-7 éves korban kezdik meg a 7 évfolyamos alapiskolát. A főiskola (magyar megfelelője a középiskola) 4 éves, majd ezután tanulhatnak tovább felsőbb iskolákban.
 
==== Egyetemek ====
Oroszország legrégebben alapított egyetemei:
 
* [[Mihail Vasziljevics Lomonoszov]] [[Moszkvai Állami Egyetem]] (1755-ben alapították)
* [[Népek Barátsága Egyetem]], [[Moszkva]] ([[1960]]) ([[1961]]–[[1992]] között [[Patrice Lumumba]] Egyetem)
* [[Kazáni Állami Egyetem]] ([[1804]])
* [[Rosztovi Állami Egyetem]] az I. világháború idején Rosztovba evakuált Varsói Egyetem ([[1816]]-ban alapították)
* [[Szentpétervári Állami Egyetem]] ([[1819]])
* [[Tomszki Állami Egyetem]] ([[1878]]) [[Szibéria]] első egyeteme
* [[Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij]] [[Szaratovi Állami Egyetem]] ([[1909]])
* [[Permi Állami Egyetem]] ([[1916]])
 
További fontos egyetemek találhatók Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.
 
=== Kulturális intézmények ===
Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:
 
* az Orosz Állami Könyvtár (Moszkva): több mint 30 millió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak;
* az [[Állami Szaltikov-Scsedrin Könyvtár]] (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik;
* az [[Orosz Tudományos Akadémia könyvtára]] (Moszkva): 12 milliós kötettára van;
* a [[Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára]] (Moszkva): 6,6 millió kötetet tartalmaz.
 
Oroszország legismertebb kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:
 
* [[Ermitázs]] (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak;
* [[Állami Tretyjakov Galéria]] (Moszkva): az orosz képzőművészet múzeuma;
* [[Puskin Múzeum]]: képzőművészeti és néprajzi múzeum;
* Moszkvától északnyugati irányban fekszik az „[[Arany Gyűrű]]”, az óorosz városok alkotta kulturális útvonal.
 
Legismertebb színházai: a [[Moszkvai Nagyszínház]], a [[Malij Színház]] (Moszkva), a [[Moszkvai Művészszínház]]. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.
 
További neves színházak:
* Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.
* Szentpétervár: a Marininszkij Balett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Malij-Operaszínház és a Puskin Színház.
 
==== Kulturális világörökség ====
Oroszországi helyszínek az [[UNESCO]] [[világörökség]]-listáján:
 
* [[Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek]];
* [[Kizsi]] templomai;
* A [[Kreml (Moszkva)|Kreml]] és a [[Vörös tér]] [[Moszkva|Moszkvában]];
* [[Novgorod történelmi műemlékei|Novgorod és környékének történelmi műemlékei]];
* A [[Szoloveckij-szigetek]] kulturális és történelmi műemlékegyüttese;
* [[Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei]];
* A [[Szentháromság–Szergij-kolostor]] építészeti együttese [[Szergijev Poszad]]ban;
* [[Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom]];
* A [[Ferapontov-kolostor]] együttese;
* A [[Kazáni Kreml]] történeti és építészeti együttese;
* [[Kur-földnyelv]] ([[Litvánia|Litvániával]] közös);
* [[Derbent]] - citadella, ókori város és erődítményrendszer;
* A [[Novogyevicsi kolostor]];
* [[Jaroszlavl]] történelmi városmagja;
* [[Struve földmérő vonal]] oroszországi emlékei [[Hogland]]ban.
 
=== Filozófia ===
Néhány orosz író, például [[Lev Tolsztoj|Tolsztoj]] és [[Dosztojevszkij]] filozófusként is ismert, míg sok más szerző elsősorban filozófiai munkáiról ismert. Az [[orosz filozófia]] a 19. század óta virágzott, amikor egyesek a nyugati politikai és gazdasági modell elfogadásának szükségességét hangoztatták, valamint a [[szlavofilizmus|szlavofilok]] ellenállása határozta meg, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy Oroszországot egyedülálló civilizációként fejlesszék. Ez utóbbi csoportba tartozik [[Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij|Danyilevszkij]] és [[Konsztantyin Leontyev|Leontyev]], az [[eurázsianizmus]] {{Wd|Q1324222}} korai alapítói. Az orosz filozófia legjellemzőbb témája Oroszország helye a világban.
 
{| class="wikitable" style="text-align:right; margin-right:50px;"
|-
! align=center |[[Mihail Alekszandrovics Bakunyin|Bakunyin]]<br /><small>(1814–1876)</small>
! align=center |[[Pjotr Alekszejevics Kropotkin|Kropotkin]]<br /><small>(1842–1921)</small>
! align=center |[[Vlagyimir Szergejevics Szolovjov|Szolovjov]]<br /><small>(1853–1900)</small>
! align=center |[[Lev Sesztov|Sesztov]]<br /><small>(1866–1938)</small>
! align=center |[[Nyikolaj Bergyajev|Bergyajev]]<br /><small>(1874–1948)</small>
|-
| align=left | [[File:Bakunin.png|137px]] || align="left" | [[File:Peter Kropotkin circa 1900.jpg|128px]]|| align="left" | [[File:V.Solovyov.jpg|116px]]|| align="left" | [[File:Si Léon Chestov noong 1927.jpg|126px]] || align="left" |[[File:Berdiayev001.jpg|center|frameless|184x184px]]
|}
 
=== Művészetek ===
[[Fájl:Kazan church.jpg|thumb|220px|Minden vallás temploma, [[Kazán (település)|Kazán]]. Az építmény a világ fő vallásainak építészeti stílusait olvasztja egybe]]
 
* '''Építészet'''
* '''Képzőművészetek'''
* '''Irodalom''':
{{fő|Orosz irodalom}}
** az orosz irodalom klasszikusai: [[Anna Andrejevna Ahmatova]] ([[1889]]–[[1966]]), [[Iszaak Emmanuilovics Babel]] ([[1894]]–[[1940]]), [[Alekszandr Alekszandrovics Blok]] ([[1880]]–[[1921]]), [[Mihail Afanaszjevics Bulgakov]] ([[1891]]–[[1940]]), [[Anton Pavlovics Csehov]] ([[1860]]–[[1904]]), [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij]] ([[1821]]–[[1881]]), [[Nyikolaj Vasziljevics Gogol]] ([[1809]]–[[1852]]), [[Ivan Alekszandrovics Goncsarov]] ([[1812]]–[[1892]]), [[Makszim Gorkij]] ([[1868]]–[[1936]]), [[Mihail Jurjevics Lermontov]] ([[1814]]–[[1841]]), [[Borisz Leonyidovics Paszternak]] ([[1890]]–[[1960]]), [[Alekszandr Szergejevics Puskin]] ([[1799]]–[[1837]]), [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]] ([[1828]]–[[1910]]), [[Ivan Szergejevics Turgenyev]] ([[1818]]–[[1883]])…
** lásd még: ''[[Orosz költők, írók listája]]''
{| class="wikitable" style="text-align:right; margin-right:50px;"
|-
! align=center |[[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]<br /><small>(1799–1837)</small>
! align=center |[[Nyikolaj Vasziljevics Gogol|Gogol]]<br /><small>(1809–1852)</small>
! align=center |[[Ivan Szergejevics Turgenyev|Turgenyev]]<br /><small>(1818–1883)</small>
! align=center |[[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]]<br /><small>(1821–1881)</small>
! align=center |[[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]]<br /><small>(1828–1910)</small>
! align=center |[[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]<br /><small>(1860–1904)</small>
! align=center |[[Mihail Afanaszjevics Bulgakov|Bulgakov]]<br /><small>(1891–1940)</small>
|-
| align=left | [[Fájl:Kiprensky Pushkin.jpg|136px]] || align=left | [[Fájl:Портрет Гоголя.jpg|129px]]|| align=left | [[Fájl:Turgenev Perov scanned.JPG|126px]]|| align=left | [[Fájl:Dostoevskij 1872.jpg|127px]]|| align=left | [[Fájl:Leon tolstoi.jpg|128px]] || align=left | [[Fájl:ChekhovGl 1.jpg|123px]]|| align=left | [[Fájl:Bułhakow.jpg|118px]]
|}
* '''Filmművészet'''
** híres orosz filmrendezők: [[Szergej Mihajlovics Eisenstein|Szergej Eisenstein]], [[Nyikita Szergejevics Mihalkov|Nyikita Mihalkov]], [[Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij|Andrej Tarkovszkij]]
** lásd még: ''[[:Kategória:Orosz filmrendezők]]''
* '''Zene''':
** a világ legismertebb orosz zeneszerzői: [[Mihail Ivanovics Glinka]] ([[1804]]–[[1857]]), [[Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij]] ([[1839]]–[[1881]]), [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov]] ([[1844]]–[[1908]]), [[Alekszandr Porfirjevics Borogyin]] ([[1823]]–[[1887]]), [[Pjotr Iljics Csajkovszkij]] ([[1840]]–[[1893]]), [[Igor Stravinsky]] ([[1882]]–[[1971]]), [[Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics]] ([[1906]]–[[1975]])
** Lásd még: ''[[:Kategória:Orosz zeneszerzők]]''
{| class="wikitable" style="text-align:right; margin-right:50px;"
|-
! align=center |[[Mihail Ivanovics Glinka|Glinka]]<br /><small>(1804–1857)</small>
! align=center |[[Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij|Muszorgszkij]]<br /><small>(1839–1881)</small>
! align=center |[[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]]<br /><small>(1840–1893)</small>
! align=center |[[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]]<br /><small>(1844–1908)</small>
! align=center |[[Sergey Rachmaninov|Rachmaninov]]<br /><small>(1873–1943)</small>
! align=center |[[Igor Stravinsky|Stravinsky]]<br /><small>(1882–1971)</small>
! align=center |[[Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics|Sosztakovics]]<br /><small>(1906–1975)</small>
|-
| align=left | [[Fájl:Glinka1850s.jpg|136px]] || align=left | [[Fájl:Modest Musorgskiy, 1870.jpg|131px]]|| align=left | [[Fájl:Porträt des Komponisten Pjotr I. Tschaikowski (1840-1893).jpg|145px]]|| align=left | [[Fájl:Nikolay A Rimsky Korsakov 1897.jpg|135px]]|| align=left | [[Fájl:Sergei Rachmaninoff LOC 33968 Cropped.jpg|135px]] || align=left | [[Fájl:Igor Stravinsky Essays.jpg|126px]]|| align=left | [[Fájl:Dmitri_Shostakovich_credit_Deutsche_Fotothek_adjusted.jpg|126px]]
|}
{{művészet|Orosz}}
 
=== Hagyományok ===
[[Fájl:Floral matryoshka set 1.JPG|thumb|210px|[[Matrjoska]] babák]]
[[Fájl:Samovar.silver.jpg|thumb|170px|[[Szamovár]]]]
 
=== Gasztronómia ===
{{bővebben|Orosz konyha}}
''Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott.'' – írja egy gasztronómiai kalauz.
 
Az [[orosz konyha]] valóban megismertetett néhány ételt – italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsból, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs. Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete [[Kaviár (gasztronómia)|kaviár]] vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércemell.
 
A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett [[scsi]] (káposztaleves), a [[szoljánka]], hideg (zöldségleves) és a [[borscs]] (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (viszont az [[orosz krémtorta]] valójában magyar édesség, egy Oroszi nevű magyar cukrász nevét őrizte meg). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsenoje, azaz fagylalt. A sült tésztafélék ([[pirog]], bulocski) is igen népszerűek.
 
Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.
 
Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a [[vodka]] juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt ''(sampanszkoje)'' is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.
 
Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a ''csáj'', azaz a [[Tea (ital)|tea]], illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, főleg rozskenyérből erjesztve előállított [[kvasz]] ugyancsak orosz specialitás.
 
== Turizmus ==