„Velencei Köztársaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
60. sor:
A Bizánci Birodalom azonban ekkoriban ezer sebből vérzett. A császár nem tudta fenntartani erős hatalmát a távoli Velence felett, ezért az aacheni szerződés tulajdonképpen Velence függetlenségének dokumentuma. Évekkel később maga a bizánci császár kérte Velence segítségét a dél-itáliai [[szaracénok]] ellen. A szerződés megkötésének idejében, [[810]]-ben a dózse áthelyezte székhelyét az egyházi méltóság miatt fontos Gradóból Rivo Altóra (a mai Rialtóra). Ekkor nevezték először Venesianak a szigeteken megalakult várost. A kereskedelem nagy léptékkel fejlődött. A modern velencei flottának a [[Földközi-tenger]] medencéjében nem akadt ellenfele, így nemcsak a bizánci területekig ért a város kereskedőinek keze, hanem a [[Közel-Kelet]]re, [[Egyiptom]]ba és [[Afrika]] más részeire is. A velencei állam alapját a mesés vagyon mellett a hatalmakat egymás ellen ügyesen kijátszó [[diplomácia]] vetette meg.
 
[[828]] Velence történetének újabb fontos állomása. [[I. Giovanni Participazio]] dózse parancsára a velencei flotta csellel elhozta [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriából]] [[Szent Márk]] ereklyéit. Márk krónikák szerint Aquileia első [[püspök]]e volt, és ezért a velenceiek [[Kereszténység|keresztény]] hitre térítője. Az evangélista tiszteletére kezdték el építeni a [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-bazilikát]], amelynek alakításában szinte mindegyik dózse szerepet vállalt. Ekkor jelent meg Márk oroszlánja a velencei lobogókon, és a gradói liturgia egyedisége is ekkor alakult ki. Szent Márk tehát nem csupán relikviát jelentett Velence számára, hanem az egész államot egybetartó szellem megtestesítője volt, a független Velence jelképe.
 
==== Orseolók kora és a normann háborúk ====