„Velencei Köztársaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A Velencei Kongresszus: Link javítása.
99. sor:
 
===== A Velencei Kongresszus =====
A Lombard Liga és a császári erők [[1176]]-ban összecsaptak [[LegnanoLegnanói csata|Legnanónál]]. A [[pápa (egyházfő)|pápa]] és az észak-itáliai városok hadereje fényes győzelmet aratott Frigyes seregei fölött, és mivel Velence ekkor [[bizánc]]i gondjaival volt elfoglalva tulajdonképpen nem vett részt a konfliktusban egyik oldalon sem. A harcok elültével tehát egyetlen államnak és helyszínnek tűnt a lagúnák városa, ahol a két hatalmas [[európa]]i vezető béketárgyalásokat kezdhet. [[1177]]. [[július 20.|július 20-án]] a városba érkezett III. Sándor pápa és I. Frigyes császár is. A pápa ellen egyes velencei nemesek ugyan merényletet terveztek, de ezt a dózse elfojtotta. Velence fényes diplomáciai diadalmenete négy nappal ezután kezdődött. [[július 24.|Július 24-én]] a [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-bazilikában]] került sor a béketárgyalásokra. A dózse saját díszgályáján vitte a térre Frigyes császárt, aki a legenda szerint a dózse lovát kantáránál fogva vezette a [[bazilika]] kapujáig, ahol letérdelt Sándor előtt és megcsókolta annak lábát. Ezt követően Frigyes a következőt mondta: „[[Szent Péter|Péter]] előtt, és nem előtted hajoltam meg.” Erre Sándor: „Előttem és Péter előtt.”<br />
A békét végül [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] írták alá, de ezzel a város fényes vendégei még nem végeztek a dolgukkal. A császár és a pápa is még megvitatták az aquileiai és a gradói pátriárka jogait, és egyházuk területi határait. Ekkor öltötte magára végleges formáját Velence legnagyobb állami ünnepe. 1177 úrnapján a pápa eljegyezte a [[velencei dózse|dózsét]] a tengerrel. Sándor egy megszentelt gyűrűt adott [[Sebastian Ziani|Ziani dózsénak]]. Ezt követően minden dózse minden év [[áldozócsütörtök]]jén megtartotta ezt az ünnepséget, és a nyílt tengerhez kihajózott a dózsék díszes gályáján, a ''Bucintoró''n, majd a következő szavakkal a tengerbe vetette a gyűrűt:
<center>''Eljegyzünk téged, tenger, igaz és örök hatalmunk jeléül.''</center>