„Johann Heinrich Lambert” változatai közötti eltérés

Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. [[1765]]-ben mint a tudományos akadémia tagja [[Berlin]]ben telepedett le, ahol [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus, valamint eszmedús filozófus, és irodalmilag felettébb termékeny volt. Csillagászati érdemei között van a [[fotometria]]i elmélet megalapítása, az [[üstökös]]pályák tanulmányozása és [[kozmológia]]i, [[Immanuel Kant|Kant]]éval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. E hármas érdemet legjobban jellemzi három fő munkája: ''Photometria'' (Augsburg, 1760); ''Insigniores orbitae cometarum proprietates'' (u. o. 1761) és ''Cosmologische Briefe'' (u. o. 1761). Filozófiai művei közül említendők: ''Neues Organon, oder Gedanken über die Erforschung und Bezeichnung des Wahren'' (Lipcse, 1764, 2 kötet); ''Logische und phil. Abhandlungen'' (Dessau, 1782-1887). Lambert egyszersmind a [[geográfiaFöldrajztudomány|geográfiai]]i térképek hálózatának beható tanulmányozója volt és sok általa felfedezett fontos vetítési módot nevéhez fűzötten ma is alkalmaznak („Lambert-vetület”).<ref>V. ö. Lepsius, J. H. L. (München, 1881).</ref>

[[Kategória:CsillagászokSvájci csillagászok]]