Wikipédia

„Salzburg (Ausztria)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 765 szerkesztés
kieg.
11. sor:
}}
 
'''Salzburg''' (a. m. Sóvár, {{Kiejt|ˈzaltsbʊɐ̯k|Salzburg.ogg}}<ref>[[bajor nyelvjárás]]banés az osztrák nyelvjárásban a szó elején ''sz'' hanggal</ref>) [[Ausztria]] [[Salzburg (tartomány)|Salzburg tartományának]] székhelye. A Salzburg-környék közigazgatási egységgel együtt alkotják a Salzburg tartomány öt „Gau”-ja közül a legészakibbat, ''Flachgau''t. Északnyugaton [[Bajorország]]gal határos. {{Népesség/Salzburg|formázott szám}} lakosával [[Bécs]], [[Graz]] és [[Linz]] után a negyedik legnagyobblegnépesebb osztrák város. Agglomerációjában mintegy 210&nbsp;000 ember él. Vonzáskörzete túlnyúlik a tartomány határain délnyugat-bajorországi és [[Felső-Ausztria|felsőausztriai]] területekre. Salzburg a központja, a [[Salzburg-Berchtesgadener Land-Traunstein Eurorégió]]nak központja.
 
A várost gyakran ''Mozartstadt''nak is nevezik, hiszen itt született, és rövid életének több mint a felét itt is töltötte [[Wolfgang Amadeus Mozart]]. Egy hercegérseki ''városbíró'' név szerinti említésével (eredetileg először 1120–301120-30 táján) Salzburg tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. Salzburgban mindenekelőttMindenekelőtt a legkorábban benépesült ''Óváros''a és a [[Hellbrunni kastély]] rendelkezik különösen nagy múltra visszatekintő kulturális hagyományokkal. Itt található többek között:
 
* Ausztria legrégibb [[alagút]]ja ''(Sigmundstor)''
* [[Közép-Európa]] legnagyobb épen maradt [[középkor]]i katonai építménye ([[Festung Hohensalzburg]])
* A világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja. ''([[Reisszug]])''.
 
Híres [[barokk]] építészetéről, jelentős történelméről és mint az [[Alpok]] kapuja.
 
== GeográfiaFöldrajza ==
=== Éghajlat ===
{{Éghajlattáblázat
|név = Salzburg <small>(''reptér'')</small>
|metric first = yes
|single line = yes
40. sor:
|Dec_max = 18.6
|year_max = 38.6
|Jan_átl_max = 3.2
|Feb_átl_max = 5.6
|Mar_átl_max = 10.4
|Apr_átl_max = 14.3
|Maj_átl_max = 19.9
|Jun_átl_max = 22.2
|Jul_átl_max = 24.4
|Aug_átl_max = 24.2
|Sep_átl_max = 20.1
|Okt_átl_max = 14.8
|Nov_átl_max = 7.8
|Dec_átl_max = 4.0
|year_átl_max = 14.2
|Jan mean C = −0.8
|Feb mean C = 0.7
66. sor:
|Dec mean C = 0.4
|year mean C = 9.0
|Jan_átl_min = -4.0
|Feb_átl_min = -2.9
|Mar_átl_min = 0.7
|Apr_átl_min = 3.8
|Maj_átl_min = 8.4
|Jun_átl_min = 11.5
|Jul_átl_min = 13.5
|Aug_átl_min = 13.5
|Sep_átl_min = 10.1
|Okt_átl_min = 5.5
|Nov_átl_min = 0.6
|Dec_átl_min = -2.5
|year_átl_min = 4.9
|Jan min = -25.4
|Feb min = -21.8
171. sor:
 
=== Korai városfejlődés ===
Salzburg mai területe az [[újkőkorszak]] óta (kb. i. e. 4500) lakott. Mindenekelőtt a Rainbergen maradtak fenn folyamatos településnyomok az újkőkortől egészen a [[Római Birodalom|rómaiak]] bevonulásáig, amire [[i. e. 15]]-ben, [[Augustus római császár|Augustus császár]] császár uralkodása alatt került sor. Nagyobb településrészek helyezkedtek el a várhegyen és a [[Kapuzinerberg]]en is, melyek a [[kelták|kelta]] időkben közigazgatási központot képeztek. A város hegyeinek lakossága a rómaiak érkezése után az Óváros területére települt, és ott immár a római „[[Iuvavum]]” település fennhatósága alatt éltek. (A Iuvavum név nem a római istenség nevéből származik, hanem kelta eredetre vezethető vissza.) A városSalzburg kezdetben a Salzach bal partján fejlődött, ahol a Salzachfolyó és a Mönchsberg kitűnő védelmet nyújtottak, és csak déli irányban volt szükség erős védelemre. Néhány évtizeddel később, [[Claudius római császár|Claudius]] császár idején a római Iuvavum már fontos közigazgatási központja volt az újonnan létrejött [[Noricum]] [[provinciának]] (a késő római időkben „Ufernoricum”) és egy [[municípium]] rangjával rendelkezett (Municipium Claudium Iuvavum). Salzburg volt az egyik legfontosabb város a [[Germania (provincia)|Germániába]] vezető úton.
 
=== Városszerkezet és városrészek ===
177. sor:
 
=== Egyesítések a 20. században ===
[[1935]]. [[június 7.|június 7-én]] a tartományi gyűlés törvényt fogadott el „Salzburg tartományi székhely területének bővítéséről”, amelynek hatálybalépésével több környező települést részben vagy egészben a városhoz csatoltak. Ezzel a lakosság lélekszáma 40&nbsp;232-rólröl 63&nbsp;275-re, területe pedig 8,79&nbsp;km²-ről 24,9&nbsp;km²-re nőtt.
 
Az egyesítések második hulláma 1939-ben (már az [[Anschluß]] után) zajlott, ekkor csatoltak a városhoz többek között olyan nevezetes, ma [[idegenforgalomturizmus|idegenforgalmi]] szempontból jelentős részeket, mint [[Hellbrunn]] és [[Leopoldskron]]. A város lakosainak száma ezzel 77&nbsp;170-re emelkedett, területe pedig [[1950]]-re elérte a 65,67&nbsp;km²-t.
Érdekesség, hogy [[Anif]] község 1990-ben megtámadta Hellbrunn egykori náci elcsatolását, és visszakövetelte azt magának, ám sikertelenül.
 
== Történelem ==
187. sor:
 
=== A kezdetek és a kora középkor ===
A városSalzburg területe az újkőkor óta lakott. I. e. 15-ben a kis önálló településeket a római Iuvavum város váltotta fel a Salzach partján.
 
Az i. sz. 5. században a városban már [[kolostor]] is volt ([[Péter apostol|Szent PéterPéternek]]-kolostor) szentelve, melyet [[Salzburgi Szent Rupert]] szervezett újjá, 700-ban. A Salzburg név először 755-ben szerepelt. 739-től Salzburg püspöki székhely, első székesegyháza 774-re épült föl. 798. április 20-án [[III. Leó pápa]] [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] kérésére érseki rangra emelte a várost.
 
=== Érett és késő [[középkor]] ===
A város ezután a [[Keleti Frank Királyság]]hoz tartozott.
 
198. sor:
[[1166]]-ban [[II. Babenbergi Konrád]] császári beleegyezés nélkül kezdte meg uralkodását Salzburgban, ezért [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] hűbéresei porig rombolták a várost.
 
[[1328]]-ban az érsek közbenjárásával a város hosszú időre önállósította magát a [[Német-római Birodalom]]ban. Az [[1348]]–49–[[1349|49-es]] nagy [[pestis]]járány Salzburgban is pusztított, ahogy egész Európában. A város lakosságának harmada meghalt.
 
[[1481]]-ben [[III. Frigyes német-római császár]] engedélyezte a városnak a szabad bíró- és polgármester-választást. [[1525]]-ben a [[német parasztháború]] elérte a várost, és három hónapra el is foglalták.
 
=== Salzburg a [[barokk]] korban ===
[[1756]]-ban itt látta meg a világot a város talán legismertebb szülötte, [[Wolfgang Amadeus Mozart]], aki [[1769]] és [[1781]] között a helyi [[érsek]] szolgálatában állt.
 
[[1772]] és [[1803]] között – Franz Josef von Colloredo-Mannsfeld érsek kormányzása alatt – a város a késő [[felvilágosodás]] központjává vált. Ő hívott tudósokat és művészeket Salzburgba.
 
[[1805]]-ben a [[berchtesgadeniBerchtesgadeni nagyfejedelemségNagyfejedelemség]]gel együtt a [[Habsburg Birodalom]] [[annexió|annektálta]]. Ezt követően, októberben francia csapatok szállták meg, majd az [[austerlitzi csata|austerlitzi csatát]] követő [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi békeszerződésben]], az osztrák területveszteségek ellensúlyozása érdekében Berchtesgadennel együtt a Habsburg Birodalom kapta meg. [[1806]]-ban Salzburgi Hercegséggé alakul és [[I. Ferenc felveszimagyar király|I. Ferenc]] felvette a ''salzburgi herceg'' címet. Az [[ötödik koalíciós háború]] után, [[1809]]-ben a [[wagrami csata|wagrami csatát]] követően a [[Bajor Királyság]] fennhatósága alá került. Ezt a [[schönbrunni szerződés]] rögzítette.
 
A salzburgi régió [[Bajorország]] és Ausztria közötti sorsát az [[1814-es párizsi békeszerződés]] rendezte. 1816-tól a [[Salzach]] folyótól keletre fekvői területek nagyobb részének adminisztrációja Salzburghoz került a [[Felső-Ausztria|felső-ausztriai]] [[Linz]]tőlLinztől, amíg [[1850]]-ben újra nem alakították a Salzburgi Hercegséget.
 
=== Salzburg a szekularizáció után ===
218. sor:
[[1921]]. [[május 29.|május 29-én]] eredménytelen [[népszavazás]]t tartottak arról, hogy a város (újra) csatlakozzon-e [[Németország]]hoz.
 
[[1938]]-ban az Anschluß Ausztria részeként a [[Harmadik Birodalom]]hoz csatolta.
[[1997]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] az UNESCO világörökséggé nyilvánította az [[Salzburg városának történelmi központja|óvárost]].▼
 
▲[[1997]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] az [[UNESCO világörökséggévilágörökség]]gé nyilvánította az [[Salzburg városának történelmi központja|óvárost]].
 
== Látnivalók ==
225 ⟶ 227 sor:
 
=== Hohensalzburg vára ===
Európa legnagyobb, teljes épségében megmaradt középkori[[középkor]]i építménye. Az eredetileg kisebb, fából készült várat 1077-ben Gebhard hercegérsek építtette az [[invesztitúraharc]] idején, majd a [[11. század|11]]–[[13. század]] folyamán egyre több védfalat, bástyát toldottak hozzá. A bevehetetlennek tartott erőd mai méretét [[1527]]-ben érte el, a [[17. század]]ban pedig az északi oldal védelmi rendszerével bővült. [[1816]]-tól a [[második világháborúigvilágháború]]ig kaszárnyaként üzemelt.
 
=== Főszékesegyház ===
A [[Salzburgi dóm]] a [[Salzburgi főegyházmegye]] fő[[főszékesegyházszékesegyház]]a.
 
== Kultúra ==
248 ⟶ 250 sor:
 
=== Salzburgi Ünnepi Játékok ===
A [[Salzburgi Ünnepi Játékok]] ''(Salzburger Festspiele)'' a világ egyik legjelentősebb zenei fesztiválja, amelyetmelyet 1920 óta – néhány második világháborús évet kivéve – folyamatosan megrendeznek. A fesztivál minden nyár júliusának végén kezdődik, és öt hétig tart.
 
== Közlekedés ==
258 ⟶ 260 sor:
 
=== Parkolás ===
A város jelentős területe rövid parkolási zóna ''(Kurzparkzone)'' része, amit kék festéssel jelölnek. Hétfőtől péntekig 9-19 óra, szombaton 9-16 óra között fizetős a parkolás, és legfeljebb 3 órát szabad egyfolytában egy helyen várakozni. Az utcákon kevés felszíni parkoló található. A legtóbb parkolóhely mélygarázsokban létesült. Az óvárosban például a Mönichs-hegy alatt lévő ''Altstadtgaragen – Mönchsberg'' garázsban 1296 férőhely áll a rendelkezésre, míg a ''Mirabell-Congress''nél 700. A mélygarázsoknálEzekben általánosnak mondható a 2&;nbspm körüli magasságkorlátozás. A parkolási díj mértéke a parkolóházakban a hosszabb várakozási idő esetén arányosan csökken. Ingyenes parkoló csak a város szélén álló P+R parkolókban és a szintén városszéli bevásárlóközpontoknál található, ahonnan busszal, trolibusszal, vagy vasúton lehet beutazni.<ref>{{cite web|url= http://www.salzburg.info/de/anreise_verkehr/auto/parken_in_salzburg|title= Parken in Salzburg|work= salzburg.info|accessdate= 2012-10-24|archiveurl= https://web.archive.org/web/20121015124248/http://www.salzburg.info/de/anreise_verkehr/auto/parken_in_salzburg#|archivedate= 2012-10-15}}</ref>
A [[Hellbrunni kastély]]nál félóra várakozás ingyenes.
 
386 ⟶ 388 sor:
 
== Fordítás ==
*{{fordítás|de|Salzburg|n=a|4=német}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Salzburg_(Ausztria)”