„VII. Orbán pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez |
|||
21. sor:
== Ígéretes karrier ==
[[1521]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] született [[Róma|Rómában]] eredetileg Giovanni Battista vagy összevontan Giambattista Castagna néven. Apja, ''Cosimo Castagna'' [[genova]]i nemes volt, aki egy római nemes lányát, Costanza Riccit vette feleségül. Az ifjú pár az örök városban telepedett le, és hamarosan megszületett Giambattista nevű gyermekük. Mivel a kisfiú anyai nagybátyja a tekintélyes Jacovazzi bíboros volt, neveltetésében nem volt kérdéses az egyházi irányvonal és a kitűnő képzés. Jogot kezdett el tanulni [[Itália]] különböző egyetemein, és végül a civil és kánonjogból [[Bologna|Bolognában]] doktorátust szerzett. Tanulmányainak befejeztével Girolamo Verallo bíboros auditora lett, akit később datáriusként elkísért [[Franciaország]]ba. Ettől kezdve neve bekerült a pápai kúria körforgásába.<br />
Miután visszatért Itáliába [[III. Gyula pápa]] egyrészt kiváló kapcsolatai, másrészt jogi zsenialitása miatt az [[Apostoli Signatura]] tagjává tette meg, majd [[1553]]. [[március 1.|március 1-jén]] [[Rossano]] [[érsek]]ének szentelte fel. [[március 30.|Március 30-án]] [[Pap (foglalkozás)|pappá]], [[április 4.|április 4-én]] pedig Verallo bíboros [[püspök]]ké
Akárcsak elődjét, Giambattistát is kinevezték [[1565]]-ben [[XIII. Gergely pápa|Boncompagni bíboros]] követségének kíséretébe, amelynek feladata egy [[Spanyolország|spanyol]] érsek eretnekségének kivizsgálása volt. Giambattista életében ez az utazás sorsfordító volt, ugyanis a követség feladatának végezte után ő még további hét évet töltött [[II. Fülöp spanyol király]] udvarában, mint pápai [[nuncius]]. [[1573]] januárjában tért vissza Rómába, és önszántából lemondott Rossano székéről. XIII. Gergely a [[Velencei Köztársaság]] pápai nunciusává nevezte ki, majd [[1577]]-ben Bologna kormányzójává tette. Egy évvel később Gergely [[Köln]]be küldte, rendkívüli meghatalmazottjaként, hogy ott képviselje a Szentszék álláspontját a II. Fülöp és a [[németalföld]]i provinciák között megkötendő békében. [[1583]]. [[december 12.|december 12-én]] Gergely [[presbiter bíboros]]sá
== Tiszavirág életű jóságos pontifikátus ==
Sixtus [[1590]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] halt meg, és az előírt gyász betartását követően [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] összeült a [[konklávé]]. A spanyol frakció hathatós támogatásával [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] Giambattista Castagna bíborost választották meg egyházfőnek. Akkor még nem tudhatták, hogy Sixtus halála után egy hónappal már Castagna bíboros sem lesz az élők sorában.
Megválasztása után Róma népét öröm töltötte el, és sokan bíztak abban, hogy az érsekként, kormányzóként és bíborosként is sokat bizonyított Castagna nem tér el korábbi nézeteitől. Giambattista a
Egyik első hivatalos cselekedete az volt, hogy összeíratta Róma minden nélkülözőjét, és rendszeresen pénzt juttatott számukra. A központi kincstárból kiegészítette azoknak a [[bíboros]]oknak a jövedelmét is, akik rangjukhoz méltatlan keresettel rendelkeztek. A [[Pápai Állam]] több szegényét is kisegítette a kölcsönök visszafizetésében és utasította a római pékeket, hogy nagyobb kenyereket süssenek, amelyek plusz költségeit Orbán saját zsebéből finanszírozta. A római kúriában nem tűrte a fényűzést, így például megtiltotta kancellárjainak, hogy selyem köntöst viseljenek. Folytatta a Sixtus által megkezdett építkezéseket, nagyrészt azért, hogy a szegényebbeknek ezzel munkát biztosítson. Orbán nevéhez kapcsolódik a történelem legelső ismert olyan törvénye is, amely megtiltotta a dohányzást a közterületeken. [[pápai bulla|Bullájában]] egyházi átokkal fenyegetett mindenkit, aki templomok mellett vagy azokban dohányt fogyasztott akár rágva azt, akár pipában elszívva vagy orron keresztül felszívva. Bíborosi bizottságot hozott létre a [[Apostoli Datária|datária]] megreformálására. Ellenezte a [[nepotizmus]] minden fajtáját, így megtiltotta, hogy bármelyik rokonának érdemek nélkül pozíciót adjanak a kúrián belül. Ennél tovább is ment, és megtiltotta az ''excellenciás'' cím használatát legközelebbi rokonainak, amely egészen Orbánig bevett gyakorlat volt.
De alig néhány nappal megválasztása után Orbán [[malária|maláriával]] fertőződött meg. Az ágynak dőlt egyházfő egészségéért sokan imádkoztak, amin nem is lehet csodálkozni a pápa népszerű döntései után. Orbán súlyos betegsége ellenére tovább dolgozott, és folyamatosan tájékoztatta Rómát állapotáról. Át akart költözni a [[Quirinalis]]on álló pápai palotába a jobb levegő miatt, de a hagyományok szerint a pápák nem mutatkozhattak Róma útjain koronázásuk előtt. Így aztán Orbán a [[Vatikán]]ban maradt, és még
==Művei==
| |||