„Tótsági járás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
 
== Lakossága, földrajza ==
A Tótság már évszázadokkal ezelőtt létezett, de mindössze esperesség formájában. Polgári közigazgatási egységgé csak a [[18. század]] végén vált. Északnyugati területén feküdt a [[Dobrafölde|dobrai uradalom]].<br>

A Tótsági járás viszont olyan részekre is kiterjedt, ahol nem szlovén elemek is éltek, Így például az [[Őrség]]ből magába foglalta [[Kercaszomor]]t, a mai [[Burgenland]]ból pedig [[Vasdobra|Vasdobrát]]. Több falu lakossága volt [[németek|német]] és [[magyarok|magyar]], vagy pedig vegyesen éltek a szlovénekkel. A [[19. század]]ban hat mezőváros (ebből öt vindustót, egy német), de mai [[Sall]] település is egykor mezőváros volt, mely rangját idővel elvesztette. Lakossága [[Fényes Elek]] [[1846]]. évi adatai szerint 42&nbsp;947 fő, amelyből 27&nbsp;835 fő vindustót (szlovén), 8332 magyar és 6780 német. Vallásukat tekintve 24&nbsp;806 fő [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]], 13&nbsp;647 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], 9494 [[kálvinizmus|református]], de nyilvántartottak még kb. 98 [[zsidók|zsidót]] is.<br>

A járás gazdasága földművelésből, [[szőlő]]termelésből és kereskedelemből állt, de [[Seregháza|Seregházán]] vasat is bányásztak. [[Stájerország]] felé szállítottak [[gabona|gabonát]], élőállatot, bort stb.
 
A járás északi vidékei, elsősorban [[Felsőlendva]], Hodos ([[Őrihodos]]) térségei meglehetősen köves és agyagos, emiatt nehezen művelhetőek. Kükecs ([[Újkökényes]]) területe rendkívül kopárnak számított, de kiválóan alkalmas szőlő termesztésére, ahol kiváló nemes [[Bor (ital)|bort]] készítettek.