„Nara (Japán)” változatai közötti eltérés

* A Nihon soki szerint a ''narasu'' (lapítani) szóból származik Nara neve. A könyv szerint: Szudzsin császár uralkodásának tizedik évének szeptemberében "aztán, kiválasztott katonákat vezetve, (a lázadók) előre mentek, megmászták a Nara-jamát (Heidzsó-kjótól északra hegyek fekszenek) és sorrendbe rakták őket. Ekkor a császári csapatok összegyűjtötték és kilapították a fákat és a növényeket. Ezért a hegy neve Nara-jama." Habár maga az elbeszélés egy közös népi etimológia, és néhány kutató történelminek tekinti, még így is a legrégebbi fennmaradt bizonyítéknak számít, és nyelvészeti kapcsolatok szempontjából pedig Janagida másik teóriája követi.

* Az ötlet, miszerint a város neve a síkságból ered, szintén nagyon híres. A nevezetes folklorista, Kunio Janagida a "The Study of Place Names"<ref name="egy">[http://dl.ndl.go.jp/info:ndljp/pid/1879894/118 柳田国男 Janagida Kunio (1936), 『地名の研究』], ''(The Study of Place Names)'', 古今書院, 217-219. oldal].</ref> (Helynevek tanulmánya) című könyvben jelentette ki. A területet, ami egy viszonylag könnyed lejtős domboldalon fekszik - amit Kantóban ''ta(h)irának'', Kjúsú déli részén pedig ''hae''nek neveznek -, ''naru''nak hívják. A ''naraszu'' (ige), ''narasi'' (határozószó) és a ''narushi'' (melléknév) mind ennek a változatai. A ''naru'' kandzsis átírásai, mint például a "平", "阝 és 平" vagy "坪", mindben megtalálható a 平 (lapos), így a "betűk megmutatják a szó jelentését". Emellett, mivel a 平地 (síkság) kiejtése ''narudzsi'' az 因幡志 (Inaba könyve, 1795) című könyvben, Janagida arra következtetett, hogy a szót a modernkorig köznévként használták. Nara és Naro is ennek változatai. És valójában, a fentiek alapján kétféle módon is lehet írni Narát: 平, vagy 平城. A teóriát a Nihon Kokugo Daidzsiten (a legnagyobb japán nyelvű szótár), különböző helynevek szótárai<ref name="ketto">楠原佑介 Kuszuhara Júszuke (1981), 『古代地名語源辞典』 ''(Ősi helynevek etimológiájának szótára)'', 東京堂出版.</ref> és Nara történelemkönyvei is elfogadták, valamint napjainkban ezt tekintik a legvalószínűbbnek.

* Ezentúl, vannak feltételezések, miszerint a koreai eredetű ''nara'' (나라: ország, nemzet, királyság) szóból származtatták Nara nevét. Ezt egy nyelvész, Macuoka Sizuo<ref name="negy">[http://kindai.ndl.go.jp/info:ndljp/pid/1145583/492 松岡静雄 編 Macuoka Sizuo (1929), 『日本古語大辞典』 ''(A Régi Japán nagy szótára)'', 刀江書院, 955. oldal]</ref> vetette fel. A régi koreai nyelvben - annak ellenére, hogy pár szótár kivételével szinte semmi nem maradt fent - a ''nara'' szó először a késői 15. században jelent meg, olyan könyvekben mint a Yongbieocheonga (1447), a Wolinseokbo (1459) vagy a Beophwagyeongeonhae<ref name="ot">劉昌惇 (1964), 李朝語辭典 ''(A Joseon dinasztia szavainak szótára)'', 延世大学校出版部.</ref> (1463). Arra azonban nincs bizonyíték hogy a szó létezett volna a 7. században. Ezek a könyvek a ''narah'' (나랗) szót használták, ami a ''nara'' régi formája a koreai nyelvben, s ennek még régebbi formája valószínű, hogy a ''narak'' volt. Beckwith szerint a koreai ''narak'' a késő középkori kínai ''nrak'' (壌, föld) szóból ered, de nincs kapcsolatban a Goguryeo-ban beszélt koreai nyelvvel vagy a japán na-val.<ref name="hat">Beckwith (2007): ''Koguryo, a japán nyelv kontinentális rokonai'', Brill Academic Kiadó, 2007, 176. oldal</ref> Valamint a következő elmélet: Kuszuhara azt mondja, hogy ez a feltevés nem áll kapcsolatban azzal a ténnyel, hogy rengeteg helyet neveztek el hasonlóan (Nara, Naru vagy Naro), ezen a Narán kívül.<ref name="het">Kusuhara (1981)</ref>

* Végül pedig egy olyan feltevés is létezik, ami azt mondja, hogy az elnevezés kapcsolatban áll a tunguz na-val. Néhány tunguz nyelvben, mint például az Örökben (és valószínűleg a Goguryeo-i koreaiban) a ''na'' szó földet, területet jelent.