„Körszínház (Budapest)” változatai közötti eltérés

 
==Története==
===1958 - 1990 ===
A Körszínház, [[Kazimir Károly]]nak, a Jókai Színház (későbbi Thália Színház) főrendezőjének kezdeményezésére jött létre. [[Szophoklész]] két görög klasszikus drámájával nyitott a színház a [[Városliget]]ben, az ''Ipari Vásár'' területén álló Építésügyi Minisztérium pavilonjában. [[1958]]. [[július 19.|július 19-én]] [[Zolnay Zsuzsa|Zolnay Zsuzsával]] a címszerepben az Antigoné, másnap [[1958]]. [[július 20.|július 20-án]] az Oidipusz király című drámát mutatták be, [[Básti Lajos]]sal a főszerepben. [[1959]]-ben a Körszínháznak nem voltak előadásai. [[1960]]-tól új helyszínen, az egykori [[Jégszínházban]], a [[Magyar Jégrevű]] Istvánmezei úti színházépületében tartották az előadásokat. Itt működött a nyári színház [[1967]]-ig. Kazimir Károly és Rajkai György díszlettervező új játszóhelyet keresve, séta közben bukkantak a [[Városliget]]ben a [[Budapesti Nemzetközi Vásár]] (BNV) területén a ''lengyel pavilon''ra, miután kiderült, hogy a Jégszínházból menniük kell. A Városligeti BNV területén álló épületek csak a tavaszi -, illetve az őszi vásárok idején voltak használatban. A kiállítási csarnokok az év többi időszakában leginkább üresen, kihasználatlanul álltak. Miután sikerült megszerezniük, nyaranta - 1974-ig - a Körszínháznak a lengyel pavilon adott otthont. (Tavasszal és ősszel továbbra is a kiállítási célokat szolgált az épület.) Ezen időszak alatt döntés született arról, hogy [[1974]]-től a Budapesti Nemzetközi Vásárt a Városligetből [[Budapest X. kerülete|Kőbányára]], a mai HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területére költöztetik át. A döntés értelmében a Körszínháznak helyet adó lengyel pavilon is bontásra került, de néhány pavilont meghagytak. Ezek közül a volt ''szovjet pavilont'' ajánlották fel új helyszínnek Kazimirék, illetve a Körszínház számára.
*Erre az időszakra Kazimir Károly így emlékezett:
 
{{idézet|''"A lengyel pavilont szétszedték az egész vásárvárost szétszedték, mindenfajta terveket dolgoztak ki arról, hogy ott pihenőpark, sportpark, szórakozópark legyen. Mindig várom, hogy valaki azt is kérje: biztosítsanak helyet a Körszínháznak. Szerencsére a Fővárosi Tanács vezetői komolyan gondolkoznak a Körszínház létéről. Különben nagy baj lenne...A lengyel pavilontól elbúcsúztam, pedig úgy megszoktuk...az utolsó vastraverzeket feldobták egy teherautóra, s ezt a Városliget fái is rendkívül közönyösen szemlélték,...az idegen, vasból és üvegből készült ormótlan csarnok végre eltűnt. Alig száz, kétszáz méterre ott volt a szovjet pavilon. Külsőre impozánsabb, betonrészei is vannak, s kezdtem megbarátkozni a gondolattal"}}<ref>Kazimir Károly: Világirodalom a Körszínházban - (Szépirodalmi könyvkiadó, 1975)</ref>...''
 
*[[Bécs]] ''Theather in der Josepstadt'' nevű színházba, vendégjátékra készülő társulat, próbahelyiségként már a szovjet pavilon épületében készülhetett. Az "Isten veled monarchia" című darabot, már itt próbálták a Thália Színház művészei.
 
*Kazimir Károly így emlékezett könyvében:
{{idézet|''"Megbarátkoztunk hát a gondolattal, terveket készítettünk és már elképzeltem a következő bemutatónkat a Városliget fái között a szovjet pavilonban, amikor váratlanul kaptam a hírt, hogy nincs szovjet pavilon, mert annak ellenére, hogy sokan és többször megbeszéltük a terveket szakemberekkel...csak egyet nem, hogy a födémszerkezetet megvizsgálják...A szakemberek - kicsit későn - megállapították, hogy összeomlás előtt áll az épület és szó sem lehet arról, hogy a szovjet pavilonban játsszék a Körszínház. Hosszasan sétáltam a romos furcsa hangulatú Városligetben, ami most ebben a bontási periodusban vásárváros sem volt és liget sem....Előzőleg szó volt arról, hogy a mellettünk levő osztrák pavilonban tinédzser klub lesz, kuglipályával és sörcsarnokkal...ebből a csarnokból téli-nyári ifjúsági szórakozóhelyet akatak építeni, de aztán kiderült, hogy csak nyári lehet, téli nem, mert nem fűthető. Akkor arról volt szó, hogy lebontják az osztrák pavilont."''}}<ref>Kazimir Károly: Világirodalom a Körsszínházban - (Szépirodalmi könyvkiadó, 1975)</ref>
 
*Ám ahogy kiderült, hogy a szovjet pavilon rossz állapotban van, már csak az osztrák pavilon jöhetett szóba. Mégsem bontották le és végül az osztrák pavilon lett a színházé. (A fiatalok sem maradtak a nekik beígért pavilon nélkül, hiszen - igaz, hogy évekkel később, de mégiscsak - elkészült a [[Petőfi Csarnok]] is.)
*Megszűnt a vándorlás, a korábbi 15 év munkája sem veszett el, a Körszínház végre állandó otthonra lelt a megmaradt osztrák pavilon (vagyis 22-es pavilon) épületében, amely innentől kezdve a Thália Színház művészeinek állandó nyári játszóhelye lett [[1990]]-ig. (A plakátokon egy ideig így szerepelt a Körszínház címe, megközelíthetősége: Budapest, XIV. kerület, Városligeti körút 22-es pavilon a volt BNV területén)
 
Klasszikusok és világirodalom a Körszínházban
 
A térszínpad kevés díszletet igénylő és sok mozgásalkalmat kínáló lehetőségeinek kihasználásával a társulat kezdetben klasszikus görög drámákat játszott ([[Antigoné]], [[Oidipusz]], Iphigénia Auliszban). Majd a kedvező kritikai fogadtatást látván további világirodalmi remekeket tűztek műsorra (Corneille, [[William Shakespeare|Shakespeare]], [[Bertolt Brecht|Brecht]], [[Pedro Calderón de la Barca|Calderón]], [[Dante Alighieri|Dante]] stb.). Később a világirodalom különös hangulatú, epikus műveinek színpadi adaptációit: - [[Kalevala]] (finn-eposz), Ramajana (indiai-eposz), Hiawata, Ezeregyéjszaka, [[Gilgames]] stb.) láthatták a nézők, amelyeknek bemutatásával a Körszínház a világszínház új irányzatainak egyik kísérleti színterévé vált. A városligeti épületben tehát 1990-ig működött a Körszínház, melynek alapítója, művészeti vezetője Kazimir Károly, közben a Thália Színház igazgató-főrendezői posztját is betöltötte. A Körszínház valamennyi produkcióját ő rendezte, egy kivételével. Az [[1960]]-ban bemutatott ''Örök Amphytron'' című előadást [[Kazán István]] rendezte. [[1959]]-ben nem volt előadása a Körszínháznak. Kazimir Károly egészségi állapotára hivatkozva [[1991]]-től lemondott tisztségéről a színház vezetéséről.
 
===1991 - 2000, január 11. (Körszínházból Globe színház)===
1991. [[február 1.|február 1-én]] létrejött egy sajátos színházi alakulat, ugyanis a Nagymező utcai épület adott helyet a Thália társulata mellett a játszóhellyel nem rendelkező [[Rock Színház]]nak is. A két társulat - önállóságát megőrizve, közösen használta az épületet. Az igazgató nélkúl maradt Thália Színház utódtársulatanak az élére, - igazgatói állására - a Fővárosi Önkormányzat pályázat útján, két évre (1991-1993) Mikó Istvánt, a színház egyik vezető színészét nevezte ki. Létrejött az Arizona Színház. Az ügyvezető igazgató Rohály Miklós lett, akit hamarosan menedzser-igazgatóként Nyerges Ferenc követett ezen a poszton. Az új vezetés bérbe adta a színház harmadik, nyári játszóhelyét, a Körszínházat - évi tízmillió forintért , melyet a Globe Színház és Kiállítóterem Kft. üzemeltett. A Körszínházból - Globe Színház lett. Az épületet [[1990]]-ben a bérlő költségére - akkori áron 30 millió forintért - téliesítették. A színházban ismeretterjesztő kiállítások, diszkó és a Labdatér Színház illetve a Nevesincs gyermekszínház működött. A városligeti Globe Színház [[2000]]. [[január 11.|január 11-én]] a hajnali órákban leégett., alig több mint egy hónappal Kazimir Károly halála után. A szándékos gyújtogatás elkövetőjét azóta sem találták meg, ezért a rendőrség a nyomozást lezárta.
 
==Előadások==
 
(Valamennyi előadás rendezője [[Kazimir Károly]] volt, egy kivételével. Az Örök Amphytrion című előadást [[Kazán István]] rendezte.)
* [[Szophoklész]]: [[Antigoné]] (1958. július 19.) (Nyári Körszínház - Városliget, Ipari Vásár - Építésügyi Minisztérium pavilonja )
** Antigoné: Zolnay Zsuzsa; Kreón: Győrffy György; Teiresziász: Mádi Szabó Gábor; Őr: Szirtes Ádám; Első hírnök: Árva János; Második hírnök: Tarsoly Elemér; Eurüdiké: Makay Margit; Iszméné: Berek Kati; Haimon: Lőte Attila; Karvezető: Basilides Zoltán; Kar: Bay Gyula; Horkai János; Pásztor János; Papp János (Szerepkettőzések: Iszméné: Hacser Józsa; Haimon: Ősi János)
* [[Szophoklész]]: [[Oidipusz király (dráma)|Oidipusz király]] (1958. július 20.) (Nyári Körszínház - Városliget, Ipari Vásár - Építésügyi Minisztérium pavilonja )
** Oidipusz: Básti Lajos; Kreón: Győrffy György; Iokaszté: Makay Margit; Teiresziász: Mádi Szabó Gábor; Pap: Basilides Zoltán; Szolga: Gyenge Árpád; Első hírnök: Árva János; Második hírnök: Tarsoly Elemér; Karvezető: Bay Gyula; Kar: Horkai János; Pásztor János; Papp János
* [[Euripidész]]: Iphigénia Auliszban (1960. július 15) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
**Agamemnon: Mádi Szabó Gábor; Meneláosz: Láng József; Akhilleusz: Lőte Attila; Klütaimnesztra: Sennyei Vera; Iphigéneia: Váradi Hédi; Artemisz: Schubert Éva; Öreg szolga: Kőmíves Sándor; Hírnök: Prókai István; Kaikhász: Farkas Antal; Női karvezető: Sándor Iza; Női kar: Létai Klári, Zachariás Klára, Kun Magda, Donáti Anna; Helené: Balogh Edina; Paris: Gyürki Géza; Kísérőnő: Marton Éva; Egy katona: Papp János
* [[Plautus]] - [[Molière]] - [[Heinrich von Kleist]] - Jean Giraudoux: Örök Amphytrion (1960. július 16.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
**Predszláva: Sulyok Mária; II. Béla: Koltai János; Ilona: Pécsi Ildikó; Géza: ---; László: ---; Borics: Mécs Károly; Judit: Pap Éva; Saul: Nagy Attila; Milutin: Schwetz [Szigeti] András; Sámson: Szirtes Ádám; Sülülü: Dégi István; Dengez: Peczkay Endre; Zsember: Horkai János; Vas: Nádai Pál; Göndör: Kollár Béla; Baját: Szatmári István; Tivadar: Gyimesi Tivadar; Rád: Bagó László; Gedő: Prókai István; Kórog: Gáspár János; Bial: Szilasy Gyula;Beghel: Harkányi János; Porkoláb: Nagy István; Énekes: Csajányi György
* [[Dante Alighieri|Dante]]: [[Isteni színjáték]] (I. rész: Pokol; II. rész: Purgatórium; III. rész: Paradicsom (1968. július 5.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjába
**Dante: Básti Lajos; Beatrice: Zolnay Zsuzsa; Vergilius: Keres Emil; Sulyok Mária; Szirtes Ádám; Bodor Tibor; Miklósy György; Szatmári István; Esztergályos Cecília; Prókai István; Győry Emil; Kollár Béla; Kozák András; Bálint András; Tarsoly Elemér; Schwetz [Szigeti] András; Markaly Gábor; Jobba Gabi; Monori Lili; Valcz [Vallai] Péter f.h.; Palágyi Ferenc; Bod Teréz; Déri Mária; Kádár Flóra; Márai Enikő; Miklósy Judit; Szatmári Liza; Téby Katalin; Thirring Viola
* Kalevala (1969. július 4.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában)
**Beszélő: Keres Emil; Beszélő: Horváth Ferenc; Vejnemöjnen: Bitskey Tibor; Vejnemöjnen anyja: Temessy Hédi; Lemminkejnen: Mécs Károly; Lemminkejnen anyja: Horváth Teri; Ilmarinen: Szirtes Ádám; Louhi: Bánki Zsuzsa; Louhi lánya: Esztergályos Cecília; Joukahajnen: S. Tóth József; Joukahajnen anyja: Komlós Juci; Külli: Drahota Andrea; Ajno: Bürös Gyöngyi; Ani: Lengyel Erzsi; Kullervo: Csikós Gábor; Csordás: Inke László; Férfi: Szilágyi Tibor; Sas: Szatmári István; Csók István; Bősze György; Kollár Béla; Valcz (Vallai) Péter; Szatmári Liza
**Sahrijár király; Maruf, varga: Kozák András, Sahzaman, a király öccse: Harsányi Gábor, Seherezádé: Drahota Andrea; Dinazád: Jani Ildikó, Démon: Bitskey Tibor, Szindbád, kereskedő: Rátonyi Róbert, Harun al Rasid: Szabó Gyula, Vezér: Nagy Attila, Ali, a pék: Gálvölgyi János, Shirin, pékné: Esztergályos Cecília, Fatime: Gór Nagy Mária, Asztalos: S. Tóth József, Énekesnő: Thirring Viola, Prefektus: Ruttkai Ottó, Szomszéd: Petrik József, Szomszédasszony: Lengyel Erzsi, Öreg sejk: Kollár Béla, Púpos: Horváth Péter, Fűszeres: Kovács Gyula f.h., Hóhér: Csiszér András, A kereskedő céh elnöke: Ambrus András, Őr: Csajányi György, Koldus: Gyürki István, Imám: Ali Badawi, Cseke Péter f.h., Fekete Gizella f.h., Karsai János, Kovács Edit, Páll Ferenc, Pethes Csaba, Romoda Attila; Rupnik Károly f.h.; Szerényi Éva; Tóth Juli; Thuróczi Zoltán
* Agyagtáblák üzenete ([[Gilgames-eposz|Gilgames]]) (1975. július 4.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút 22-es pavilon a volt BNV területén)
**Gilgames: Kozák András; Enkidu: Juhász Jácint; Papnő: Kohut Magda; Ereskigal: Drahota Andrea; Istár: Esztergályos Cecília; Utnapisti: Szabó Gyula; Bíró: Rátonyi Róbert; Gimil: Benkő Péter; Kaszbuya, Istár papnője: Sáfár Anikó; Bika: Végvári Tamás; Ur-sanábi: Székhelyi József; Anu: Markaly Gábor; Főpap: S. Tóth József; Szolga: Verebes Károly; Vadász: Kollá, Legény: Kovács Gyula; Huwawa: Barbinek Péter f.h.; Karvezető: Thirring Viola
* Petruska - vásári komédia 2 részben (1976. július 2.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
**Petruska: Esztergályos Cecília; Tatjana Madelon: Drahota Andrea; Búbánat: Nagy Attila; Faust, Makaróniárus: Rátonyi Róbert; Szellem: Komlós Juci; Pap, Pópa: Körmendi János; Huszár: Benkő Péter; Bojár: Jászai László; Bojárné: Lengyel Erzsi; Judy: Jani Ildikó, Rösel: Gór Nagy Mária; Dugdel: Verebes Károly; Londel: Székhelyi József; Vendéglős: Szuhay Balázs; Kunze: Kollár Béla; Bátya: S. Tóth József; Gnafron: Kovács Gyula; Káplár: Barbinek Péter f.h.; Darabont: Dimulász Miklós f.h.; Cigány: Faragó József f.h.; Cigánylány: Gelecsényi Sára f.h.; Hangász: Mikó István f.h.; Hercegkisasszony: Málnai Zsuzsa f.h.; Orosz baba: Rátonyi Hajnal f.h.; Gréte: Zsurzs Kati f.h.; Margit: Németh Nóra f.h.; Nagyzsák: Gyimesi Tivadar
* [[Hugo von Hofmannsthal]]: Akárki (Jedermann) Játék a gazdag ember haláláról (1983 július 1.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
**Mester: Kovács István, Halál: Drahota Andrea; Sátán: Bitskey Tibor; Akárki: Kozák András; Akárki anyja: Sütő Irén; Akárki cimborája: Incze József; Ágyas: Esztergályos Cecília; Mammon: Nagy Gábor; Adósjobbágy: Verebes Károly, Adósjobbágy felesége: Schubert Éva; Kövér sógor: Szirtes Ádám; Sovány sógor: S. Tóth József; Jótét: Gór Nagy Mária; Hit: Kánya Kata; Egy kisasszony: Gelecsényi Sára; Egyik korhely pajtás: Tándor Lajos; Másik korhely pajtás: Kollár Béla; Harmadik korhely pajtás: Pethes Csaba; Kulcsár: Juhász Tóth Frigyes; Szakács: Gyimesi Tivadar; Első kisasszony: Kárpáti Denise; Második kisasszony: Lukácsy Katalin; Harmadik kisasszony: Neszmélyi Magda; Negyedik kisasszony: Murzsicz Adrienn
* XVI. századi ismeretlen kínai szerző: [[Szép asszonyok egy gazdag házban]] (CSIN, PING, MEJ) (1984 június 29.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
**Remete: Kozák András; Hszi-men Csing, gazdag kéjenc: Bitskey Tibor; Bíró: Incze József; Narrátor: Incze József; Porkoláb: S. Tóth József; Írnok: Lukácsy Katalin; Vu Szung, tigrisölő, cirkáló hadnagy: Kovács István; Holdasszony, Hszi-men Csing első felesége: Drahota Andrea; Nebáncsvirág, második feleség, volt kurtizán, Kassziavirág nénje: Gór Nagy Mária; Kassziavirág, fiatal kurtizán, Nebáncsvirág húga: Gór Nagy Mária; Fehérvállú, harmadik feleség, gazdag özvegy: Polónyi Gyöngyi; Hótündér, negyedik feleség, azelőtt Hszi-men Csing házvezetőnője: Gelecsényi Sára; Aranylótusz, ötödik feleség, azelőtt Vu Ta lepényárus felesége: Szerencsi Éva; Porcelán, Hszi-men Csing hatodik felesége, azelőtt Hua Ce-hszü felesége: Kishonti Ildikó; Vu Ta, lepényárus, Vu Sza bátyja: Várhegyi Teréz; Hua Ce-hszü, Porcelán első férje: Nagy Gábor; Vang néni, kerítőnő és teázótulajdonos: Konrád Antal; Ho, halottkém: Tándor Lajos; Csing Tung, kertészlegény: Orosz István; Tavaszvirág, szolgáló: Dzsupin Ibolya; Őszirózsa, szolgáló: Neszmélyi Magda; Tavaszköszöntő, szolgáló: Ajtai Adrienn; Főporkoláb: Juhász Tóth Frigyes; Mandarin: Gyimesi Tivadar; Pincér: Kollár Béla; Posta Pál (zene); Korbuly Béla (zene); Fischer Olívia (tánc); Bánhidy Attila (tánc); Doránfi Ágota; Tamási István
* [[Giovanni Boccaccio]]: [[Dekameron]] (1985 július 5.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
**Drahota Andrea; Szirtes Ádám; Verebes Károly (szerepátvétel 1985.07.22-től); Zsurzs Katalin; Konrád Antal; Kollár Béla; Kozák András; Balogh Erika; Nagy Gábor; Várhegyi Teréz; Lengyel Erzsi; Bitskey Tibor; Kovács István; Gór Nagy Mária; Incze József; S. Tóth József; Bács Kati f.h.; Csarnói Zsuzsa f.h.; Csudai Csaba f.h.; Gesztesi Károly f.h.; Horváth Vali f.h.; Kárpáti Péter f.h.; Lipics Zsolt f.h.; Matos Judit f.h.; Olasz Ági f.h.; Szalay Kriszta f.h.; Szinovál Gyula f.h.; Sztarenki Pál f.h.; Ternyák Zoltán f.h.
* [[Pelle János (író)|Pelle János]]: Casanova (1986. július 4.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
**Casanova, Seingalt lovagja: Kovács István - Incze József (szerepkettőzés); Don Juan: Nagy Gábor; Giuseppe Gritti: Forgács Péter; Kővendég: ---; Malipiero: Szirtes Ádám; D'Urféné asszony: Turay Ida; Csáky Miklós, hercegprímás: Bitskey Tibor; Mária Terézia: Sütő Irén; Nagy Katalin: Kánya Kata; Tereza: Kárpáti Denise; Charpillon kisasszony: Gór Nagy Mária; Corticelli kisasszony: Gór Nagy Mária; Voltaire: Tándor Lajos; Catherina Campana: Zsurzs Kati; Maria Magdalena: Polónyi Gyöngyi; Dubois asszony: Polónyi Gyöngyi; Imer asszony: Lengyel Erzsi; Gróf Szapáry Pál: Emőd György; Giulietta: Gelecsényi Sára; Marietta: Szalay Krisztina f. h.; Bernis érsek: Bálint György; Maria Gritti: Csarnóy Zsuzsa f. h.; Kurtizán: Bede-Fazekas Annamária f. h.; Pietro Campana: Gesztesi Károly f. h.; Orosz ezredes: S. Tóth József; Demetrio: Gyimesi Tivadar; Rendőrfőnök: Juhász Tóth Frigyes; Petrone: Ternyák Zoltán f. h.; Csudai Csaba f. h.; Kárpáti Péter f. h.; Lipics Zsolt f. h.; Sztarenki Pál f. h.
**Antigoné: Igó Éva; Iszméné: Zsurzs Katalin; Kreón: Bitskey Tibor; Haimón: Incze József; Teiresziász: Kovács István; Őr: Gesztesi Károly; Hírmondó: Forgács Péter; Eurydiké: Zolnay Zsuzsa; Szolga: Csudai Csaba; Karvezető: Tándor Lajos; Kórus: Emőd György; S. Tóth József; Gyimesi Tivadar; Juhász Tóth Frigyes; Orosz István; Bánhidy Attila; Geicz József; Tamási István
* [[Arisztophanész]] Gazdagság (1988. július 1.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
**Chremylosz, szegény szabad ember: Bitskey Tibor; Asszony, a felesége, egyelőre szegény ő is: Lengyel Erzsi; Karion, a rabszolgája, természetesen még szegényebb: Incze József; Plutosz, a gazdagság istene: Szabó Gyula; Eszkuláp, egészségügyi isten: Kovács István; Penia, a szegénység istennője: Zolnay Zsuzsa, Neoklidész, bércsaló: Gesztesi Károly; Szükofanta, spicli, besúgó: Emőd György; Idős asszony, aki igényli a szerelmet: Hacser Józsa; Ifjú: Forgács Péter; Hermész, magas beosztású isten az Olümposzról: Csudai Csaba; Pap: S. Tóth József; Utcaseprőnő: Csarnóy Zsuzsa; Karvezető: Tándor Lajos; Kórus: Emőd György; S. Tóth József; Gyimesi Tivadar; Juhász Tóth Frigyes; Orosz István; Bánhidy Attila; Geicz József; Tamási István; Donászi Ágota; Fülöp Laura; Körmendi Andrea; Matulay Ildikó
*[[Luigi Pirandello]]: Liolá és a lányok (1989. június 30.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
**Nino Schillaci, más néven Liolá: Mikó István, Simone Palumbo: Inke László, Croce Azzara, Simone Palumbo unokanővére: Hacser Józsa, Tuzza, Croce lánya: Kánya Kata, Mita, Simone fiatal felesége: Zsurzs Katalin; Carmina, más néven Csini: Gór Nagy Mária; Gesa, Mita nagynénje: Polónyi Gyöngyi; Ninfa, Liolá anyja: Lengyel Erzsi; Ciuzza, parasztlány: Ábrahám Edit; Luzza, parasztlány: Gelecsényi Sára; Nela, parasztlány: Neszmélyi Magda; Timino, Liolá zabigyereke: -; Calicchio, Liolá zabigyereke: -; Pallino, Liolá zabigyereke: -;