„Dunakanyar” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
===Közlekedés===
A tájegység könnyen megközelíthető. A bal parton az [[M2-es autóút (Magyarország)|M2]]-es [[autóút]] és a [[2-es főút (Magyarország)|2]]-es főközlekedési út ([[Budapest]] – [[Hont|Parassapuszta]] nemzetközi [[tranzit]] forgalmat is lebonyolít). Kiágazik belőle felé a [[12-es főút (Magyarország)|12-es]] út. (Budapest – [[Vác]] – [[Nagymaros]] – [[Szob]]). Ez az út [[Verőce (Magyarország)|Verőcét]], [[Kismaros]]t, Nagymarost, [[Zebegény]]t és [[Szob]]ot érinti a Dunakanyarban. A jobb parton a [[11-es főút (Magyarország)|11]]-es út halad. (Budapest – [[Szentendre]] – [[Visegrád]] – [[Esztergom]]). Ez az út a kanyarban [[Dunabogdány]]t, Visegrádot, [[Dömös]]t és [[Pilismarót]]ot érinti. A vasúti közlekedést a [[Budapest–Vác–Szob-vasútvonal|70]]-es számú (Budapest – Vác – Szob) [[villamos vontatás|villamosított]] nemzetközi fővonal, a [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|71]]-es számú (Budapest – Veresegyház – Vác) villamosított elővárosi, a [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|2]]-es számú ([[Budapest]]-[[Esztergom]]) szintén villamosított elővárosi vonal, illetve az [[H5-ös HÉV|5]]-ös számú [[Szentendre]]i [[Helyiérdekű vasút|HÉV]] biztosítja. Ezenkívül a [[Volánbusz]] sűrűn közlekedő helyközi autóbuszaival minden település megközelíthető. A táj rendkívüli szépségét azonban a folyóról lehet élvezni a [[Mahart]] Budapest-Szentendre-Visegrád–Esztergom viszonylatban menetrendszerűen közlekedő személyhajó-járataival, illetve az alkalomszerű sétahajókkal.
15 ⟶ 14 sor:
===A Duna jobb partja ===
[[Fájl:Visegrád.Donauknie von Prédikállószék.JPG|jobbra|bélyegkép|250px|Kilátás a Prédikálószékről]]▼
A tájegység [[művészettörténet]]i és [[történelem|történelmi]] emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A [[barokk]]ot [[Budapest]], [[Szentendre]] és [[Vác]] képviseli, [[Visegrád]] a [[reneszánsz]]ot idézi, míg [[Esztergom]] a magyar [[romanika|román]] kort képviseli. Ezek az adottságok a magyar történelem jelentős, korszakos emlékeit jelentik olyan tájképi és természeti környezetben, amelyek turisztikai vonzerejüket megtöbbszörözi.
;[[Esztergom]]
Helyén megerősített római város állt [[Solva|Salva Mansio]] néven. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] a [[8. század]]ban „Osterringun”-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi [[avarok|avar]] gyűrűsáncokról. A [[középkor]]i elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született [[I. István magyar király|I. István]] és [[1000]]-ben itt koronázták királlyá. Az [[Árpád-kor]] első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye. Az ország legnagyobb temploma a [[Esztergomi bazilika|bazilika]]. Itt van még a [[Bakócz-kápolna]] a [[reneszánsz]] művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb [[Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)|egyházi kincsgyűjteményét]]. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki [[Mindszenty József]] [[esztergomi érsek]] hamvainak hazahozatala óta ([[1991]]). A [[Keresztény Múzeum]] az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye. Itt őrzik [[M S mester]] műveit. Itt van még az ország legjelentősebb [[Prímási Levéltár|egyházi levéltára]] is.[[Fájl:Dunakanyar légifotó.jpg|250px|bélyegkép|Hajó a Dunán]]
;[[Dömös]]
36 ⟶ 33 sor:
A Dunakanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes [[andezit]] [[láva]] tömege. A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A [[népvándorláskor|népvándorlás]] után megtelepedő [[szláv népek|szláv]]ok adták a Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly [[Salamon magyar király|Salamon király]]. A [[tatárjárás]] után épült fel a fellegvár. [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] leverése után [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] Visegrádot jelölte ki az ország fővárosának. [[1320]] körül építette fel a nagyszabású királyi palotát. A török időkben 350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során az [[osztrákok]] felrobbantották.
▲[[Fájl:Visegrád.Donauknie von Prédikállószék.JPG|jobbra|bélyegkép|250px|Kilátás a Prédikálószékről]]
* A Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypusztán élt 1943-tól haláláig [[Áprily Lajos]] költő, műfordító.
*[[Ördögmalom-vízesés]] a településtől 2,5 km-re.
52 ⟶ 51 sor:
* Jelentős képzőművészeti értékek (Szentendrei Festők Társasága), gyűjtemények ([[Ferenczy Múzeum]], [[Kovács Margit Múzeum]]) találhatók itt.
*Szentendrei irodalom (a Hamvas Béla-hagyaték stb.)
* A Szentendrei Teátrum
* A [[Vujicsics Tihamér|Vujicsics]]-hagyaték és a délszláv népzene
86 ⟶ 85 sor:
;[[Pócsmegyer]]
[[Középkor]]i eredetű falu. A [[Oszmán Birodalom|török uralom]] idején el nem pusztult falu volt. Műemlék értékű az egykori Eszterházy-birtok. A sziget túlsó oldalán épült meg Surány nyaraló-, és horgásztelepe, ami közigazgatásilag a településhez tartozik. Unger-Bercelly késő barokk kúria Pócsmegyeren[[Fájl:Map at the 'Szentendre Belváros' boat station. The Danube Bend excursion boat flights and major attractions on Budapest - Szentendre - Visegrád line. - Szentendre, Duna Promenade.JPG|bélyegkép|400x400px|alt=]]
;[[Szigetmonostor]]
| |||