„6-os villamos (Budapest)” változatai közötti eltérés

a
a (→‎Története: pótlóbusz → pótlóbusz AWB)
{{kronológia}}
 
1887. november 28-án átadták a [[Balázs Mór]] kezdeményezésére két hónap alatt megépült 1000  mm nyomtávolságú próbapályát a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A kb. egy kilométer hosszú szakaszon négy megállóhely létesült, a Nyugati pályaudvar előtti végállomáson egy kis méretű kocsiszínnel. Alsóvezetékes rendszerrel épült, ami azt jelentette, hogy a sínpár között volt egy csatorna, ahonnan egy ún. áramszedőhajó segítségével kapták az áramot a szerelvény. A maximális sebességet 10 km/h-ban állapították meg, a kereszteződésekben és az ívekben ennél lassabban kellett haladni. Ez okozta végül, hogy a megállóhelyeket a kereszteződéseknél jelölték ki. A vonal üzemeltetője az 1891-től Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) nevet viselő Nagykörúti villamosvasút volt. A lóvasút leváltására megindult törekvések sikeresnek bizonyultak, a próbavillamost 1890. március 6-án normál nyomtávolságú váltotta fel, amit a mai [[Blaha Lujza tér]]ig hosszabbítottak. Augusztus 7-én már elérte az Üllői utat is, majd 1892. június 5-én a [[Boráros tér|Boráros teret]]. A körúton további lehetőség a bővítésre nem volt, ugyanis a Szent István körúti szakaszt a konkurens BKVT üzemeltette, a Budára átvezető Petőfi hidat pedig közel félévszázaddal később avatták fel. A Nyugati és a Boráros tér közötti viszonylat a BVVV legforgalmasabb járata volt, a századfordulóra az összes vonalból fakadó utasszám harmadát produkálta. A viszonylatszámozást 1910-ben vezették be Budapesten, a nagykörúti vonal a 6-os jelzést kapta. A járat túlélte a világháborút is, 1918 novemberétől a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) üzemeltette. A Tanácsköztársaság idején a szerelvények egy része vörös színnel, „Világ proletárjai egyesüljetek!” feliratokkal közlekedtek. 1923-ban a jogutód Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt) lett az üzemeltető. A társaság 1935-ben kiadott rendelete szerint a Boráros tér és a Berlini (Nyugati) tér között kizárólag „az erősen sűrített 6-os viszonylat fog közlekedni.” Két évvel később ez megszűnt, a Horthy Miklós (Petőfi) híd felavatásával a Horthy Miklós (Móricz Zsigmond) körtértől induló [[66-os villamos (Budapest)|66-os villamos]] betétjárata lett. 1941. június 16-ától a 6-os járat útvonalát a Széll Kálmán térig hosszabbították, a Boráros és a Nyugati között továbbra is átfedésben járt a 66-ossal.
 
A második világháború miatt többször is módosítani kellett a 6-os útvonalát: 1944-ben a Horthy Miklós hídon megnövekedett MÁV-forgalom miatt a 6-ost a Blaha Lujza tértől a Népszínház utcán át először az Orczy térig, majd később a Keleti pályaudvarhoz terelve közlekedtették. A kieső szakasz egy részén, a Tompa utcáig '''6A''' jelzéssel ingajárat közlekedett. A [[Margit híd]] november 4-i felrobbantását követően északi végpontja a Nyugatihoz került vissza. Három nappal később a Rudolf (Jászai Mari) térig elindult a '''6B''' ingajárat is. 1944 végére a két ingajáratot a Tompa utca – Rudolf tér útvonalon közlekedő 6-os váltotta fel, végül decemberben ez is megszűnt.
Újraindulására 1945. április 30-án került sor, ekkor még csak a Nyugatiig, majd május végén már a Boráros tér és a Rudolf tér között járt. 1946. november 12-én meghosszabbodott, a Személynök utcán át a Kossuth Lajos térig járt. A Margit híd újbóli felavatásával 1948. augusztus 1-jén végállomását visszahelyezték a Széll Kálmán térre. A BSzKRt felszámolásával a [[Fővárosi Villamosvasút]] (FVV) vette át a vonal üzemeltetését. A Petőfi hídon keresztül 1952. december 21-én érte el Dél-Budát, először csak a budai hídfőig, majd 1959. április 30-ától a körtérig vezetve. Ekkoriban betétjáratot is kapott 1952-es útvonalára, de három évvel később megszüntették. 1968 első napján újabb szolgáltatóváltás történt, a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|Budapesti Közlekedési Vállalathoz]] került.
 
1978. március 20. és szeptember 30. között a [[Margit híd|Margit hidat]] és a [[Margit körút|Margit körutat]] átépítették, ezért ekkor a [[Szent István körút]]on volt a villamosok végállomása. A Moszkva térig (Széll Kálmán tér) [[pótlóbusz]] szállította az utasokat.
 
1978. április 28. és május 12. között történt meg az UV villamosok cseréje: ismét [[Ganz CSMG|Ganz csuklós]]ok váltották fel a régi villamosokat, ettől kezdve azonban már két összecsatolt kocsi alkotott egy szerelvényt, amelyeket a tréfás szakzsargon „Góliát”-nak nevezett.<ref>Elektika klub: [http://www.c3.hu/~eklektik/moszkvater/villamos.html Teniszpályán villamosvégállomás]</ref>
21 291

szerkesztés