„Balázsfalvi gyűlések” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Blaj1848.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Balázsfalvi nemzeti gyűlés]]A '''balázsfalvi gyűlések''' [[1848]]-ban az [[erdély]]i [[Alsó-Fehér vármegye|Alsófehér vármegyében]], [[Balázsfalva]] mellett tartott román nemzetiségi gyűlések voltak, melyeken az [[Magyarországi románok#A történelmi Magyarország románsága|erdélyi románság]] hangot adott követeléseinek.
Az első, még illegális gyűlést [[április 30.|április 30]]-án tartották, ahol a román nemzetiségi mozgalom elindult a [[Radikalizáció|radikalizálódás]] útján. Az következő, immár nemzeti gyűlés (általában ezt nevezik első balázsfalvi gyűlésnek) [[május 15.]] és 17. között követelte a román [[nemzet]] elismerését, egyenjogú képviseletét a törvényhozásban, és a magyar-erdélyi unió újratárgyalását a román képviselők részvételével. Szerepelt az első balázsfalvi petícióban ezen kívül az iparszabadság és a földfoglalások felülvizsgálatának igénye is. Megalakult a [[Román Nemzeti Komité]].<ref name = "szerk. Hermann 79-81">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 79-81}}</ref>
Az időközben elszabaduló nemzetiségi ellenségeskedések hatására a második, [[szeptember 16.|szeptember 16]]–28-i gyűlés határozatában már Erdély különállását követelték közvetlen birodalmi kormányzat alatt, valamint az erdélyi kormányban és [[erdélyi országgyűlés|országgyűlésben]] a nemzetiségek népességarányos képviseletét.<ref name = "szerk. Hermann 157-159">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 157-159}}</ref>
| |||