„Beleznay Antal” változatai közötti eltérés

Beleznay Antal, Jászberény főkántora és Szele Johanna fiaként született. Elemi iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Zenei tehetségét édesapjától örökölte, Jászberényben [[Riszner József]] és Bastl József karmesterektől tanult. [[Eger]]ben szerezte tanítói oklevelét, az 1870-es évektől szülővárosában tanított. 1888-ban került Jászberényből [[Nagyvárad]]ra, ahol polgári iskolai énektanár és 1897-től haláláig székesegyházi karnagy volt. Az ő általa 1878-ban újjászervezett jászberényi dalkörrel (Palotásy Dalárda) 1880-ban elnyerte a kolozsvári ezüst babérkoszorút. 1884-ben a miskolci országos dalosversenyen és az 1886. augusztus 11 és 15. közötti pécsi országos dalünnepen is részt vettek, utóbbin Beleznay már Riszner Józseffel együtt veezette a dalosokot. Végül 1894-ben vált meg a kórustól. Megzenésítette [[Endrődi Sándor (költő)|Endrődi Sándor]] kuruc dalait és több más magyar költő verseit. Ezen kívül két misét és néhány egyházi művet, valamint zongoraműveket és kórusműveket is írt. Dalai: ''A lehulló csillagok; Sárga dinnye levele; Sóhajtva nézek az égre; Két gyöngye van a falunak; Költözik a darumadár'' stb. Összeállított egy iskolai énekgyűjteményt, amely többször is kiadtak, ezen kívül az alap- és középfokú ének- és zeneoktatásban fontos tankönyveket és más segédkönyveket írt és szerkesztett. Tiszteletére 1915 januárjában országos Beleznay-ünnepségeket tartottak.