„Máglyahalál” változatai közötti eltérés

'''Máglyahalál''' esetén az elítéltet egy rakás tűzifára állított faoszlophoz kötözték, amelyet meggyújtottak. Alkalmazása a középkori [[inkvizíció]] túlkapásaiból a legismertebb.

Az [[ókor]] után először a [[11. század]]ban ítéltek embereket [[eretnekség]]ért máglyahalálra. A [[12. század]] közepéig viszonylag kevés embert, utána viszont már annyira gyakorivá vált, hogy egyszerű emberek is a máglyára kerülhettek.<ref>https://mult-kor.hu/mi-volt-a-bunuk-a-kozepkori-eretnekeknek-20151130</ref>

Először [[1197]]-ben, [[aragónia]]i [[II. Péter aragóniai király|II. Péter]] törvénykönyvében szerepelt, hogy az eretnekeket tűzhalállal kell büntetni, majd [[III. Ince pápa]] [[1199]]-ben kijelentette, hogy az eretnekség [[felségsértés]]sel azonos, ezért máglyahalált érdemel, akire rábizonyítják. Ezt a rendelkezést a [[negyedik lateráni zsinat]] kanonizálta ([[1215]]), majd [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] [[német-római császár]] birodalmi törvénnyé emelte.<ref name = "A pápaság története">{{cite book | title = A pápaság története | first = Jenő | last = Gergely | pages = 94 | year = 1999 | publisher = Kossuth Kiadó | isbn = 963 09 4105 8}}</ref>

A [[13. század]] első felében, az [[katharok|albigensek]] elleni keresztes háborúban rengeteg "eretnek" lelte így halálát.