„Elektromos feszültség” változatai közötti eltérés

a
Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F200:8D83:ACFC:E1D3:3577 (vita) szerkesztéséről DanjanBot szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
a (Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB)
 
== Részletesebben ==
Ha egy elektromos mező két pontja között (ami így egy [[áramkör]]t alkot) eltér az [[elektromos potenciál]], ezt nevezik elektromos potenciálkülönbségnek. Ez a különbség arányos azzal az elektrosztatikus erővel, ami elindítja az [[elektron]]ok áramlását vagy egyéb töltés cserét a két pont között. Az elektromos potenciálkülönbség hatására az elektronok egy [[elektromos ellenállás]]on keresztül is mozognak. A potenciálkülönbséget szokták [[elektromotoros erő]]nek is nevezni, de ez más értelemben használatos (lásd később).
 
A feszültség az [[elektromos mező]] jellemzője, nem pedig az elektroné. Amikor egy elektron egy másik potenciálú helyre mozdul, akkor megváltozik az energiája, amit gyakran [[elektronvolt]]ban mérnek. Ez a jelenség analóg a gravitációs térben egy tömeg egyik pontból egy másik (alacsonyabb) pontba való esése okozta potenciális energiaváltozással.
 
Ha a 'potenciálkülönbség' vagy a 'feszültség' kifejezést használjuk, akkor az egyértelműen azt jelenti, hogy van két pont, amelyek között a feszültség fennáll vagy mérhető.
 
=== Feszültség egy közös ponthoz képest ===
=== Feszültség(esés) két pont között ===
 
Használjuk a „feszültség” között vagy „feszültségesés” kifejezést abban az értelemben, hogy mekkora az a feszültség, ami egy elektromos berendezés kapcsai között mérhető (ha a berendezést egy ellenállásnak tekintjük, azaz: milyen értékű ellenállással egyenértékű az adott berendezés). Ez a feszültség függhet a berendezésen átfolyó áramtól. Ebben az esetben a „berendezésen eső feszültség” mérését az előzőek analógiájára hajthatjuk végre: megmérjük az egyik csatlakozón lévő feszültséget egy alaphoz képest, majd megmérjük a másik csatlakozón lévő feszültséget (azonos alaphoz képest), és a két mért feszültség különbsége adja a berendezésen eső feszültséget.
 
Fontos: ezzel a méréssel nem azt mérjük meg, hogy mekkora az adott berendezés tápfeszültsége (ami megegyezik a tápláló hálózat feszültségével), hanem azt mérjük meg, hogy ha az adott berendezést sorba kötnénk egy másik eszközzel, akkor arra a tápfeszültségnél mennyivel kisebb feszültség jutna. Ennek az értéknek például karácsonyfaizzók esetében van jelentősége: meg lehet határozni, hogy hány karácsonyfaizzót kell egymás után (sorba) kötni, hogy azokra ne jusson magasabb feszültség, mint amit azok el tudnak viselni (ami a gyakorlatban 12–15 volt körül van).
 
=== Feszültségek összeadása ===
A feszültség additív a következő értelemben: az ''A'' és ''C'' közötti feszültség megegyezik az ''A'' és ''B'' pontok közötti, és a ''B'' és ''C'' pontok közötti feszültségek összegével. Egy áramkörön belüli különféle feszültségek [[Kirchhoff-törvények|Kirchhoff-törvénye]] alapján határozhatók meg.
 
Abban az esetben, ha [[váltakozó áram]]ról (AC – Alternate Current) van szó, akkor különbséget kell tenni a pillanatnyi és az átlagos feszültség között. A pillanatnyi feszültségek ugyanúgy összeadhatók, mint [[egyenáram]] (DC – Direct Current) esetében, azonban az átlagfeszültségek összeadása csak abban az esetben ad értelmes eredményt, ha a jelalakok, a frekvenciák és a fázisai azonosak.
=== Hidraulikus analógia ===
Ha elképzelünk egy csővezetékből felépített hálózatot, amelyben a folyadékot a [[gravitáció]] ellenében egy pumpa mozgatja (keringeti), akkor ez az elrendezés [[Analógia (nyelvészet)|analóg]] egy elektromos hálózattal. A potenciálkülönbség két pont között megfelel a két pont között mérhető folyadék [[nyomás]]nak, az áramerősség pedig a térfogatáramnak. Ha a két pont között a nyomás nullától különböző, akkor a két pont között a folyadék áramlik, amivel munkát végez, például meghajt egy turbinát.
 
Ez a ''hidraulikus analógia'' segít megérteni az elektromos elvet: egy hidraulikus rendszerben a folyadék teljesítménye<ref>{{Cite web|url=https://neutrium.net/equipment/pump-power-calculation/|title=Pump Power Calculation – Neutrium|accessdate=2017-06-01|work=neutrium.net}}</ref> egyenlő a [[nyomás]] és a mozgó folyadék térfogatáramának szorzatával. Hasonlóan, egy elektromos áramkörben a mozgó elektronok vagy más töltéshordozók [[Teljesítmény|teljesítményeteljesítmény]]e nem más, mint az 'elektromos nyomás' (a feszültség) és elektromos változás (az áram) mennyiségének a szorzata. A feszültség megfelel a munkavégző képességnek. Az elektromos áram szempontjából a hasonlóság az, hogy (feszültség vagy nyomás) változása arányos áramváltozással jár (azonos és állandó ellenállást feltételezve).
 
=== Matematikai meghatározás ===
=== Teljes feszültség ===
 
Soros feszültségforrások vagy feszültségesések esetében:
 
:<math> U_T = U_1 + U_2 + U_3 + ... + U_n \!\ </math>
[[Fájl:Oscilloscope diagram.png|bélyegkép|jobbra|Oszcilloszkóp (rajz)<br />elsősorban a feszültségjel időbeli lefutásának vizsgálatára alkalmas, a nagyságát inkább csak becsülni lehet vele]]
 
Feszültség mérésére szolgáló mérőeszköz lehet például egy [[voltmérő]], egy „[[hídkapcsolás]]” vagy egy [[oszcilloszkóp]]. A voltmérő [[Ohm törvény]]e szerint egy fix, nagy pontosságú ellenálláson átfolyó áramot méri.
 
Hídkapcsolásnál egy ismert feszültségforrással ki lehet egyenlíteni az ismeretlen feszültséget tartalmazó kiegyenlítetlen forrást, ekkor a két feszültség megegyezik és a mért érték a kapcsolás szabályozóján leolvasható. A hídkapcsolás előnye, hogy kiegyenlített állapotban nem terheli a mérendő áramkört. Váltakozó áram esetén a hídkapcsolással történő mérés a feszültségek egymáshoz képesti fázishelyzetéről is ad információt.
{{jegyzetek}}
 
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
 
* [[váltakozó áram]] (AC)
67 504

szerkesztés