„Vármegye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elírások javítása.
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB
4. sor:
A [[második világháború]] végéig a hivatalos elnevezés szigorúan véve a ''vármegye'' volt, de ennek szinonimájaként széles körben használták a ''megye'' szót is, sőt, ez törvények<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 Egy példa: az 1876. évi XXXIII. törvénycikk]</ref> és egyéb jogszabályok szövegében is előfordult. Az [[1949]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án elfogadott, 1949. évi XX. törvény, azaz a [[Magyar Népköztársaság]] új, szovjet mintára megalkotott [[Alkotmány]]a hivatalossá tette a „megye” megnevezést, és ettől kezdve csak történeti megjelölésekben fordul elő a „vármegye” szó.
 
A mai [[Magyarország megyéi|megyerendszer]] Magyarország mintegy ezer éve fennálló, területi beosztását és szervezeti rendjét tekintve sokszor és sokat változó, de mégiscsak folytonos közigazgatási területi beosztásának legújabb fejlődési szakasza. Az [[1950-es megyerendezés]] és a [[tanácsrendszer]] bevezetése, vagy az [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzati]] rendszer [[1990]]-es létrejötte nem tekinthető éles határvonalnak a megyerendszer fejlődésében. A külön tárgyalást csupán a jelenkori állapot és a megelőző történeti fejlődés különálló bemutatásának igénye indokolja.
 
A fő[[ispán]] volt a vármegye feje; közvetlenül utána az [[alispán]] foglalta el a második helyet fontossági sorrendben, majd a vármegye főjegyzője következett; közigazgatási, igazságszolgáltatási valamint kormányzási teendőket láttak el egyszerre a maguk különböző szintjén. A főispánt a király nevezte ki, az alispánt és főjegyzőt a vármegye nemessége válaszotta meg. A vármegye különböző [[járás]]okra volt felosztva, ezeket egyenként egy főszolgabíró kormányozta; szintén választotta őket a vármegye nemessége, a vármegyei törvényhatóságnak kültisztviselőjei voltak, és az alispánnal közvetlenül érintkeztek.
13. sor:
Az udvari és a várbirtok aránya is kétharmad-egyharmad volt. Ezek együtt alkottak egy-egy az ispán igazgatása alá tartozó királyi vármegyét. István király maga mintegy 48 vármegyét hozott létre, számuk később gyarapodott.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
A királyi vármegyerendszer akkor rendült meg, amikor az [[udvarbirtok]]ok adományozását követően [[II. András magyar király|II. András]] idején megindult a rendszert gerincét alkotó [[várbirtok]]ok eladományozása is, mert bár az előbbiek voltak többségben de az utóbbiak adták a megyei hadszervezet gazdasági alapját. A [[13. század]]ban a királyi vármegyerendszer lényegében felbomlott és szerepét a '''nemesi vármegye''' vette át. A folyamatnak az [[Aranybulla]] volt az egyik mérföldköve.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |isbn=963 282 202 1}}</ref>
 
=== A megye szó jelentése és eredete ===
 
István király [[1009]]-es oklevele négy várat rendelt a „határaival” együtt ''(quatuor civitates ...cum...terminis et finibus)'' az ekkor alapított [[Pécsi egyházmegye|pécsi püspökség]] alá.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
A határleírás<ref name="Györffy:István:14.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 14 / Térítés és egyházszervezés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> alapján világos, hogy a vár határa a vármegyét jelenti, tehát a megye szó eredeti jelentése a magyar nyelvben „határ”.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"/>
 
[[Györffy György]] szerint a megye szó az ősszláv ''media'' „közép” hasonló hangzású [[szlovén nyelv|szlovén]], mezsgye szavunk pedig ezek bolgár-szláv ''mezsda'' alakjából ered. A szó semmilyen szláv nyelvben nem jelent megyét, csak határt, a körülhatárolt terület jelentést csak a magyar vár szóval, a magyar nyelvben vette fel. Okleveles adatok szerint a megye szó a középkorban a magyar nyelvben is csak határ jelentésű volt (pl. 1254: ''per quendam limitem, qui vulgariter mege vocatur'').<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
A [[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]] szerkesztette és írta [[A magyar nyelv szótára]] a megyét a ''megy'' szóból származtatja. Megemlítik, hogy "E szerént a megye nem egyéb, mint határ, s minthogy ezt ősi szokás szerént lépve, s körüljárva jelelik ki, innen e szó gyöke a ''megy'' ige (valamint a járásé ''jár''), s a megyének kijelölése csakugyan ''határjárásnak'' mondatik."<ref name="ReferenceA">Czucor-Fogarasi 1867. "megye" szócikk.</ref> A szláv eredetet cáfolják: "Szerb nyelven metya, tótul medza szintén határt, közeget jelent, de ezek rokonaikkal együtt vagy a magyar megye szóból, vagy a latin mediumból eredtek, melynek meo gyöke közös a magyarral, mert medium am. intervallum pro meando, átmenni való közeg. A szláv nyelvekben ezen gyök nem ismeretes."<ref>Czucor-Fogarasi 1867. name="megyeReferenceA" szócikk.</ref> Vagyis a környékbéli szláv elnevezések lehetnek az átvételek - a magyarból.
 
=== Az ispán és a várszervezet ===
 
Közigazgatási feladata mellett az ispán bírói jogokat is gyakorolt, de ez alól kivételt képeztek talán kezdettől az egyházi birtokok, amelyek az egyház és nagyon korán az udvari birtokok, amelyek az udvarispán ([[nádor]]) bírói hatáskörébe kerültek.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
Az ispán vezette a megyei hadsereget, amiben a ''hadnagy (maior exercitus)'' segítette. Segítségére volt még az ispáni központ gondviselője, a ''várnagy (maior castri)'' és a bíráskodásban a ''királybíró'', eredetileg talán ''várbíró''. A megyei hadat az ispán vagy a hadnagy vezette [[várjobbágy]]ok (''miles'', ''iobagio castri'') alkották, a létszám [[1168]]-ban 400&nbsp;fő volt megyénként. A várjobbágyok közé tartoztak a „száznagyok” ''(centurio)'' és „tizedesek” ''(decurio)'' is, akik azonban nem katonák hanem a [[várbirtok]] szolga állapotú szakosodott ellátó ''[[Szolgálónép|várnép]]''ei élén álltak, akik hasonló szolgáltatásokat végeztek, mint a [[Udvarház|királyi udvarház]]ak szervezetében az ''udvari népek''. A vásári rendtartásban az ispán megbízottja volt az ispán ércpecsétjét hordozó ''billogos'', akinek feladata volt többek között az is, hogy a templom helyett a vásárt látogatót megbüntesse.
37. sor:
A ''határispánság'' (magyar latinság: ''comitatus confinii''; európai latinság: ''marchia'') és a ''határispán'' (magyar latinság:''comes confinii''; európai latinság: ''marchio'', ''comes marchae'', ''dux'') feladata a többi ispánétól eltérően elsősorban a határvédelem, a határon a személy- és áruforgalom, a kereskedelem ellenőrzése volt.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
 
A határvárak általában nem régi nemzetségi várak voltak, mint a rendes vármegyék esetén, hanem az országból kivezető utak mentén a magyar-[[szláv népek|szláv]] [[etnikum|etnikai]] határon újonnan épített [[Földvár (építmény)|földvárak]]. A határvármegye két részre oszlott, belső lakott és külső lakatlan vagy gyéren lakott részekre.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |isbn=963 282 202 1}}</ref>
A kettőt az akadályokkal teletűzdelt [[gyepű]] választotta el, amin az átjárhatóságot akadálymentes részek, ''kapuk'' biztosították (lásd [[Kapuvár]]). A gyepűn kívüli lakatlan rész volt a ''gyepűelve.'' Határispánságok ott létesültek, ahol a gyepűelve keskeny volt, azaz közvetlen volt az érintkezés a szomszéd népekkel.<ref name="Korai magyar"/>
Az országot nem egyetlen gyepű határolta, a rendszert mélységében tagolt külső és belső gyepűk (pl. [[Rába]] parti [[besenyők]]) alkották.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
A fegyveres személyzetet a [[várnép]]ek közé sorolt, az ''őrnagy'' ''(maior speculatorum)'' – maga [[várjobbágy]] – vezette ''őrök'' adták. Az őrök békeidőben vámosi feladatokat is elláttak, külső támadás esetén fel kellett tartaniuk az ellenséget egy ideig és értesíteni kellett az ispánt és a királyt a támadásról. Közéjük tartoztak a ''lövők'', portyázó lovas könnyű[[íj]]ászok, akik többnyire a katonai segédnépek – [[székelyek|székely]] vagy [[besenyők|besenyő]] – közül kerültek ki. Az őrök és lövők emlékét őrzik az olyan helynevek, mint [[Zalalövő]], [[Lövérek]], [[Őrség]], [[Burgenland|Őrvidék]].<ref name="Korai magyar"/>
67. sor:
 
Egyes [[Udvarház|királyi erdőuradalmak]] területén [[erdőispánság]]okat szerveztek, élükön az [[Ispán|erdőispán]]nal (''procurator'' vagy pl. ''bakonyi ispán''~''comes de Bakon''). Számuk 1200 körül szaporodott meg, de az ország belső területein levők már korábban létrejöhettek. Az erdőispánsághoz csatolták a terület [[Szolgálónép|szolgáltatónép]]eit, de várszervezet, magánbirtok, egyházi birtok itt nem volt.<ref>{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
Az erdőispánság független volt a szomszédos vármegyei szervezettől. A 14–15. században egyes erdőispánságok önálló vármegyévé váltak, mások adományozás útján magánkézbe kerülve beolvadtak a szomszédos vármegyébe.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |isbn=963 282 202 1}}</ref>
 
== A nemesi vármegye ==
102. sor:
Az [[1950-es megyerendezés]] során ismét megyéket vontak össze, további határkiigazításokra került sor és több új [[megyeszékhely]]et állapítottak meg, így jött létre a 19 megyés [[Magyarország megyéi|mai megyerendszer]].
 
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
* [[Örökös főispán]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vármegye