A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, törpebolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a [[Nap]]pal együtt a [[Naprendszer]] tagja. [[Galaxis]]unk, a [[Tejútrendszer]] 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot [[csillagászati egység]]nek (CsE) nevezzük.)
Az [[Ember|emberiségember]]iség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok [[Isten]]nek tulajdonították a Föld keletkezését. Az [[1700-as évek]]ben a [[természettudomány]]ok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több [[elmélet]] született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4,6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kis méretű égitestekké (planetezimálok), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká.
