„Gabrán dál riatai király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB
1. sor:
'''Gabrán mac Domangairt''' [[Dál Riata]] királya volt a [[6. század]] közepén. Ő a névadó őse a Cenél nGabraín néven ismert uralkodócsaládnak.
 
A létezésére vonatkozó történelmi bizonyítékok kimerülnek abban, hogy az ír évkönyvek megemlítik a halálát. Lehetséges, hogy ez az esemény összekapcsolható I. Bridei [[piktek|pikt]] király előli menekülésével, de az is lehet, hogy ez nem több, mint véletlen egybeesés.<ref>Lásd: [[:en:Bridei I of the Picts|Bridei mac Maelchon]] (angolul).</ref>
6. sor:
Gabrán fontosságát az adta, hogy ő volt az őse a Cenél nGabraín<ref>Sharpe szerint az, hogy a Cenél nGabráin a nevét Gabrán mac Domangairt után kapta, nem több, mint puszta feltételezés.</ref> nevű családnak, mely meghatározta Dál Riata királyságot a [[7. század]] végéig, de a későbbiek során is adott uralkodókat. Az Alba Királyság és a Skót királyság koronás fői rajta keresztül visszavezették családfájukat egészen nagyapjáig [[Fergus Mór]]ig, aki minden skót királyi ház legendás alapítójának számított, még sokkal azt követően is, hogy a királyság [[Gaelek|gael]] eredete megszűnt valós jelentést hordozni.
 
A Cenél nGabraín területének központja nagyjából [[Kintyre]] és [[Knapdale]] környékén lehetett és a területhez tartozhatott [[Isle of Arran|Arran]], [[Jura, Skócia|Jura]] és [[Gigha]]. A Cenél nGabrain családfából származó uralkodók közül számosan a ''Kintyre királya'' címet használták. Két további, valószínűsíthető királyi székhely is ismert, [[Dunadd]], mely az előbb említett földek északi szélén van, valamint Aberte (vagy Dún Aberte) – ami nagyon úgy hangzik, mint a későbbi [[Dunaverty]] –, Southend mellett.
 
A [[Tours-i Szent Márton]]hoz ajánlott [[Kilmartin]] – Dunaddhoz való közelsége miatt – valószínűleg fontos fontos korai [[Kereszténység|keresztény]] hely volt.
19. sor:
* Sharpe, Richard, "The thriving of Dalriada" in Simon Taylor (ed.), ''Kings, clerics and chronicles in Scotland 500–1297.'' Fourt Courts, Dublin, 2000. {{ISBN|1-85182-516-9}}
 
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
* [[Dál Riata uralkodóinak listája]]
* [[Skócia uralkodóinak listája]]