„Csák Ugrin (kalocsai érsek)” változatai közötti eltérés

A IX. Gergely pápa által [[1241]]. március végére [[Róma|Rómába]] összehívott zsinatra igyekvő érseket más püspökökkel együtt a király – a [[tatárok]] közeledésének hírére – visszahívta. A tatárok [[március 12.|március 12-én]] áttörtek az [[Vereckei-hágó|Orosz-kapun]], legyőzték [[Tomaj nembeli Dénes]] nádor seregét, majd 3-4 nap múlva már a [[Pest (történelmi település)|Pest]] alatti magyar tábort hergelték, „karnyújtásnyira” tőlük égették fel [[Vác]]ot, és megfutamították az érseket, aki az összecsapásban megsebesült. Az érsek – aki a korabeli források szerint vitéz katona, rettenthetetlen harcos, de emellett nagyhatalmú és gőgös férfi volt – sértett önérzettel tért vissza a táborba, s azonnali csatát követelt; szava pedig követőkre talált. A [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] vezette magyar sereg [[április 8.|április 8]]-[[április 9.|9-én]] érkezett a [[Sajó (folyó)|Sajó]]hoz, ahol a jobb partján elterülő Muhi pusztán hozzálátott egy erődített tábor létesítéséhez. Az összecsapásra [[április 11.|április 11-én]] került sor, amely a magyar csapatok vereségével ért véget. A [[muhi csata|muhi csatában]] elesett Ugrin érsek is, számos más főpappal együtt.<ref>Pintér János Zsolt: Tatárok és magyarok (1241-1242). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 118. évf., 3. sz. 672-683. p., 2005. szeptember</ref>

 

*[[Kálmán herceg#A muhi csata és Kálmán halála|Kálmán herceg]]