„Szlezák László” változatai közötti eltérés

2 500 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
kieg+forrás, +1kép
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
(kieg+forrás, +1kép)
'''Szlezák László''' ([[Ispáca]] (Pozsony vármegye), [[1870]]. [[augusztus 9.]] – [[Budapest]], [[1953]]. [[augusztus 9.]]) a legkiválóbb [[20. század]]i magyar [[harangöntés|harangöntők]] egyike, a leghíresebb magyar harangöntő.
 
Az ő nevelt fia volt [[Gombos Lajos]], majd apáról fiúra szállt a mesterség. A családi hagyomány ma is folytatódik a harangöntő dinasztia két tagjával, az apával, [[Gombos Miklós]]sal és fiával, [[Gombos Ferenc (harangöntő)|Gombos Ferenccel]]cel.<ref>http://talita.hu/magazin/harangoentes-magyar-mestereknel/</ref>
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Reformed Church Árpádföld bell with entrance.jpg|bélyegkép|Egy általa 1936-ban öntött harang az [[árpádföld]]i református templom udvarán]]
Szlezák László – [[Thury Ferenc]] harangöntő rokonaként – 1908-ig a Thury-műhely alkalmazásában állt. A budapesti, a [[Lehel utca]] 8. szám alatt működött műhelyt 1909-ben Egry Ferenc vett át. Tőle 1911-ben Szlezák vásárolt meg a volt Thury-műhelyt. Az önálló műhely első jelentős megrendelése még ebben az évben a [[cegléd]]i református templom számára öntött harang volt. 1914-ben új műhelyt nyitott [[Angyalföld]] külső részén. Az [[első világháború]] alatt megélhetését az biztosította, hogy 1916-tól a rekvirált harangok szakszerű leszerelésére kapott megbízást. Az ezt követő konjunktúrában gyorsan fellendült műhelye közel 100 embert foglalkoztatott. 1928-ban készítette el 3600 kilogrammal ennek az időszaknak a legnagyobb tömegű, harangját a pesti ferencesek [[Alcantarai Szent Péter-templom (Budapest)|Alcantarai Szent Péter-temploma]] részére. Ugyanebben az évben az Országos Ipartestülettől megkapta az ''Aranykoszorús mester'' címet, amelyet ezt követően minden harangján feltüntetett. A két háború között egy ideig elnökhelyettese is volt a Gyáriparosok Országos Szövetségének, ami az egyik oka lett a család [[második világháború]] utáni üldöztetésének. Munkásságának legnagyobb, 7945 kg tömegű harangját 1930-ban
készítette el a budapesti [[Szent István-bazilika]] részére. Az 1930-as évek közepén a váci és az esztergomi bazilikától is kapott nagyobb méretű harangra megrendelést. Ekkortól változott az által készített harangok díszítése is, amik palástjának alsó részén szőlőleveles díszítést, a középső részén a megrendelő által kért díszítést és feliratot, a felső részén babérkoszorúkból és virágfüzérekből alkotott díszítéssort került. Második feleségének a fiát, Gombos Lajost hatéves korában, 1934-ben adoptálta, fiaként nevelte és a mesterség rejtelmeibe is beavatta.
 
Gyárát 1944 szeptemberében lebombázták, amit követően fiával saját kezűleg építette fel új műhelyét. A háború utáni első, 700 kilogrammos harangot hulladékbronzból öntötték a Béke téri [[Szent László-templom (Angyalföld)|Szent László-templom]] számára.
Szlezák László – [[Thury Ferenc]] harangöntő rokonaként – Thury halála után megörökölte a harangöntő műhelyt. 1910-ben egy száz főt alkalmazó üzemet működtetett. 1953-as haláláig – becslések szerint – több, mint 5000 [[harang]]ot öntött. Az [[első világháború]]ban hadi célokra lefoglalt harangok túlnyomó ő öntötte újra, de a [[második világháború]] után haláláig is öntött harangokat. Műhelyét 1951-ben államosították, majd a harangöntő halála után, 1955-ben meg is szűnt.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/S/Szlez%C3%A1k.html</ref> 1960-tól mostohafia, Gombos Lajos lett a harangöntő, azóta apáról fiúra száll a harangöntés Magyarországon.
 
Szlezák László – [[Thury Ferenc]] harangöntő rokonaként – Thury halála után megörökölte a harangöntő műhelyt. 1910-ben egy száz főt alkalmazó üzemet működtetett. 1953-as haláláig – becslések szerint – több, mint 5000 [[harang]]ot öntött. Az [[első világháború]]ban hadi célokra lefoglalt harangok túlnyomó ő öntötte újra, de a [[második világháború]] után haláláig is öntött még harangokat. Műhelyét 1951-ben államosították, majdekkor amár harangöntősokat betegeskedett. halálaHalála után, 1955-ben meg is szűnt.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/S/Szlez%C3%A1k.html</ref> 1960-tól mostohafia, Gombos Lajos lett a harangöntő, azóta apáról fiúra száll a harangöntés Magyarországon.<ref>http://talita.hu/magazin/harangoentes-magyar-mestereknel/</ref>
 
== Nyughelye ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* http://lexikon.katolikus.hu/S/Szlez%C3%A1k.html
* Millisits Máté és L. Kiss Katalin: ''Harangöntöde centenárium'', [http://www.epa.hu/02100/02163/00041/pdf/EPA02163_orokseg_10_9-10.pdf Örökség 14. évf. 9-10. szám], epa.hu - 2010. szept. 10.
 
[[Kategória:1870-ben született személyek]]