„Depresszió (betegség)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam ProbioticParadise (vita) szerkesztését (oldid: 21978328) Sorozatos spammelés
Címke: Visszavonás
Forrás: angol wiki
2. sor:
{{Egyért2|a depresszióról mint betegségről|Depresszió (együttes)}}
 
A '''depresszó''', hivatalosan '''súlyos depressziós zavar''' (''major depressive disorder, MDD''), amit több, mint kétig tartó, a legtöbb szituációban fennálló lehangoltság jellemez. <ref name=":0">{{Cite web |title=NIMH » Depression |url=https://www.nimh.nih.gov/health/topics/depression/index.shtml |work=www.nimh.nih.gov |accessdate=2020-01-06}}</ref> Többnyire társul hozzá az [[önbizalom]] hiánya, [[lelkesedés]] elvesztése a betegség előtt örömöt nyújtott tevékenységekben, kevés lelkesedés és egyértelmű ok nélküli fájdalom. Míg néhányan periódusokban élik meg a tüneteket, amik között akár évek is eltelhetnek, addig másokra általában jellemzőek azok.<ref>{{Cite web |title=DSM-5 |url=https://www.psychiatry.org/psychiatrists/practice/dsm |work=www.psychiatry.org |accessdate=2020-01-06}}</ref> A betegség negatívan befolyásolja a beteg személyes életét, munkáját, oktatását, alvását, étkezési szokásait és általános egészségét. A depresszióban szenvedők 2-8% [[öngyilkosság]] által hal meg, az öngyilkosságot elkövetők fele pedig depresszió, vagy egyéb hangulatzavarban szenvedett élete során.
A '''depresszió''' pszichiátriai megbetegedés. A klinikai pszichiátria megkülönbözteti a depresszió különböző fajtáit: ''a súlyos depresszív zavar'' (Major depressive disorder) más néven klinikai depresszió, az unipoláris depressziót valamint az unipoláris zavart is.
A depresszió megnevezést a köznyelvben gyakran használják többféle (külső szemlélő számára szembetűnően lehangoltsággal járó) pszichiátriai megbetegedés megnevezésére. Így: Mint [[neurózis]], A ''reaktív depresszió'' az a depresszív állapot amit valami lelki megrázkódtatás (katasztrófa átélése, egy közeli rokon halála, stb) okozott.
 
A betegség oka genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők kombinációja. Rizikó faktorok közé tartozik, ha családban volt már valaki depressziós, jelentős életeseményeken esik túl, egyes gyógyszerek, krónikus egészségügyi problémák és droghasználat. A rizikók nagyjából 40%-a a genetikához kötődik. A betegség diagnózisa a beteg panaszain és mentális állapot vizsgálatán alapul.<ref>{{CitLib |aut=Lauren L. Patton |tit=The ADA Practical Guide to Patients with Medical Conditions |ann=2015-08-13 |isbn=978-1-118-92928-5 |url=https://books.google.hu/books?id=OTJiCgAAQBAJ&pg=PA339&redir_esc=y |accd=2020-01-06}}</ref> A depresszió mindig erősebb és veszélyesebb a szomorúságnál, ami az élet egy normális része. A United States Preventive Services Task Force ajánlja a 12 éves kortól való vizsgálatát.
Mint [[pszichózis]] (elmezavar) esetén megjelenő [[unipoláris zavar]] néven ismert olyan hosszan tartó elmeállapot, más klinikai néven [[melankólia]] (búskomorság), aminek jellemző tünetei: lehangoltság, szomorúság, veszteségérzet, elesettség, [[apátia]] vagyis érzelem hiánya. A [[katatónia]] vagyis teljesen inaktív állapot hasonló a depresszióhoz, de valójában súlyos pszichózis (elmezavar)hoz társul. A pszichotikus depressziót gyakran kíséri halálvágy, [[öngyilkosság]]i késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez és nem látja be, hogy beteg. A pszichotikus depresszió egyik formájában egy homlokegyenesen ellenkező hangulati állapottal párosul és azzal periódusosan váltakozik. Ennek a csapongó hangulattal jellemzett betegállapotnak a neve [[bipoláris zavar]] (angolul ''bipolar disorder'') vagy mániás depresszív állapot ''(manic depressive disorder)''.
 
Általában pszichoterápiával és antidepresszánssal kezelik. A gyógyszeres kezelés hatásos, ám gyakran csak a leginkább szenvedők esetében jelentős.<ref>{{Cite journal|title=Antidepressant Drug effects and Depression Severity: A Patient-Level Meta-Analysis|url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3712503/|journal=JAMA : the journal of the American Medical Association|date=2010-01-06|issn=0098-7484|pmid=20051569|pages=47–53|volume=303|issue=1|doi=10.1001/jama.2009.1943|first=Jay C.|last=Fournier|author=Robert J.|coauthors=Steven D.}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Initial Severity and Antidepressant Benefits: A Meta-Analysis of Data Submitted to the Food and Drug Administration|url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2253608/|journal=PLoS Medicine|date=2008-2|issn=1549-1277|pmid=18303940|volume=5|issue=2|doi=10.1371/journal.pmed.0050045|first=Irving|last=Kirsch|author=Brett J|coauthors=Tania B}}</ref> Az tisztázatlan, hogy a gyógyszerek hatással vannak-e az öngyilkosság kockázatára. Az effektív pszichoterápiák közé tartozik a Kognitív Viselkedés Terápia (''Cognitive Behavioral Therapy, CBT''), Interperszonális Pszichoterápia (''IPT'')
 
A betegség nagyjából 216 millió embert érint világszinten (az emberiség 3%-a) 2015-ben.<ref>{{Cite journal|title=Global, regional, and national incidence, prevalence, and years lived with disability for 310 diseases and injuries, 1990–2015: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2015|url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5055577/|journal=Lancet (London, England)|date=2016-10-08|issn=0140-6736|pmid=27733282|pages=1545–1602|volume=388|issue=10053|doi=10.1016/S0140-6736(16)31678-6}}</ref> A százalékos eloszlás azok között, akik legalább egyszer átélték a depressziót változó, míg Japánban 7%, addig Franciaországban 21%.<ref name=":1">{{Cite journal|title=The epidemiology of depression across cultures|url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4100461/|journal=Annual review of public health|date=2013|issn=0163-7525|pmid=23514317|pages=119–138|volume=34|doi=10.1146/annurev-publhealth-031912-114409|first=Ronald C.|last=Kessler|author=Evelyn J.}}</ref> Leggyakrabban a beteg 20-as 30-as éveiben jön elő. A nőket kétszeres gyakorisággal érinti, mint a férfiakat.<ref name=":0" /><ref name=":1" />
 
== Diagnosztikus kritériumai ==