„Szlezák László” változatai közötti eltérés

4 382 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
kieg-ek+ref-ek
a (kieg+ref)
(kieg-ek+ref-ek)
Címke: HTML-sortörés
{{Személy infobox
[[Fájl:Szlezák László sírja.jpg|thumb|right|Szlezák László sírja]]
|típus=
|név=
|kép= <!-- Wikidata: p18; A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter stb.) élő személy esetén -->
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|születési név= <!-- Wikidata: p1477 -->
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből -->
|művésznév =
|álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 -->
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs = <!-- Wikidata: p26 -->
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|szülei = <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= mester aranykoszorú <small>(koszorús mesterverseny, 1928)</small><br>[[Pro Ecclesia et Pontifice]]{{wd|Q976101}}<!-- Wikidata: p166 -->
 
}}[[Fájl:Szlezák László sírja.jpg|thumb|right|Szlezák László sírja]]
'''Szlezák László''' ([[Ispáca]] (Pozsony vármegye), [[1870]]. [[augusztus 9.]] – [[Budapest]], [[1953]]. [[augusztus 9.]]) a legkiválóbb [[20. század]]i magyar [[harangöntés|harangöntők]] egyike, a leghíresebb magyar harangöntő.
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Reformed Church Árpádföld bell with entrance.jpg|bélyegkép|Egy általa 1936-ban öntött harang az [[árpádföld]]i református templom udvarán]]
Szlezák László 12 éves korától fogva dolgozott a szakmában. Első mestere, [[Thury Ferenc]] harangöntő, rokonakéntaki a maga idejében az ország legjobb és leghíresebb harangöntője volt és rokona alkalmazásában állt 1908-ig. aElőbb Thury-műhelyinaskodott, alkalmazásábanmajd álltugyanott lett legény, később művezető öntő mester. Halála után önállósította magát. A budapesti, a [[Lehel utca]] 8. szám alatt működött Thury-műhelyt 1909-ben [[Egry Ferenc]] vett át. Tőle, 1911-ben pedig Szlezák vásároltvásárolta meg a volt Thury-műhelyt. Az önálló műhely első jelentős megrendelése még ebben az évben a [[cegléd]]i református templom számára öntött harang volt. 1914-ben új műhelyt nyitott [[Angyalföld]] külső részén. Az [[első világháború]] alatt megélhetését az biztosította, hogy 1916-tól a rekvirált harangok szakszerű leszerelésére kapott megbízást. Az ezt követő konjunktúrában gyorsan fellendült műhelye közel 100 embert foglalkoztatott. 1928-ban készítette el 3600 kilogrammal ennek az időszaknak a legnagyobb tömegű, harangját a pesti ferencesek [[Alcantarai Szent Péter-templom (Budapest)|Alcantarai Szent Péter-temploma]] részére. Ugyanebben az évben az [[Ipartestületek Országos IpartestülettőlSzövetsége|Országos Iparegyesülettől]] megkapta az ''Aranykoszorús mester'' címet, amelyet ezt követően minden harangján feltüntetett. Ekkorra már 50 munkáskéznek adott kenyeret, harangjait pedig a háború után a kiállításokon is bemutatta. A két háború között egy ideig elnökhelyettesea is[[Gyáriparosok volt aOrszágos Szövetsége|Gyáriparosok Országos Szövetségének,]] amielnökhelyettese azis volt – ez egyik oka is lett a család [[második világháború]] utáni üldöztetésének. Munkásságának legnagyobb, 7945 kg tömegű harangját 1930-ban
 
Munkásságának legnagyobb, 7945 kg tömegű harangját 1930-ban készítette el a budapesti [[Szent István-bazilika]] részére. Az 1930-as évek közepén a váci és az esztergomi bazilikától is kapott nagyobb méretű harangra megrendelést. Ekkortól változott az által készített harangok díszítése is, amik palástjának alsó részén szőlőleveles díszítést, a középső részén a megrendelő által kért díszítést és feliratot, a felső részén babérkoszorúkból és virágfüzérekből alkotott díszítéssort került. Második feleségének a fiát, Gombos Lajost hatéves korában, 1934-ben adoptálta, fiaként nevelte és a mesterség rejtelmeibe is beavatta.
 
Gyárát 1944 szeptemberében lebombázták, amit követően fiával saját kezűleg építette fel új műhelyét. A háború utáni első, 700 kilogrammos harangot hulladékbronzból öntötték a Béke téri [[Szent László-templom (Angyalföld)|Szent László-templom]] számára.
1953-as haláláig – becslések szerint – több, mint 5000 [[harang]]ot öntött. Az [[első világháború]]ban hadi célokra lefoglalt harangok túlnyomó ő öntötte újra, de a [[második világháború]] után haláláig is öntött még harangokat. Műhelyét 1951-ben államosították, ekkor már sokat betegeskedett. Halála után, 1955-ben meg is szűnt. 1960-tól mostohafia, Gombos Lajos lett a harangöntő. A családi hagyományt a Gombos-dinasztia következő tagjai, [[Gombos Miklós]] és fia, [[Gombos Ferenc (harangöntő)|Gombos Ferenc]] folytatják.<ref>http://talita.hu/magazin/harangoentes-magyar-mestereknel/</ref>
 
Felesége Vancsó Anna néven született, ezüstmenyegzőjüket 1925-ben a budapesti [[Kármelhegyi Boldogasszony kármelita templom és rendház (Budapest)|karmeliták templomában]] tartották.<ref>''Ezüstmenyegző'', Budapesti Hírlap 45. évfolyam 214. szám - 1925. szeptember 24. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1925_09/?query=Szlez%C3%A1k&pg=321 adtplus.arcanum.hu])</ref> Unokaöccse [[Szlezák Rafael]] is harangöntő volt, akiés évtizedeken át keze alatt dolgozott.<ref>Horváth Csaba: [http://rakospalotaanno.hu/2018/11/30/szlezak-rafael-a-harangonto/ Szlezák Ráfael, a harangöntő] (eredeti megjelenés: Helyem Házam Palotám 2018. évi 4. szám), rakospalotaanno.hu - 2018. november 30.</ref>
 
== Nyughelye ==
 
== Díjai, elismerései ==
* 1900. évi párizsi világkiállítás díszoklevele (1900)
* aranyérem - vasipari kiállítás (1921, 1923)
* a kormány díszoklevele - I., II. Kézműipari Tárlat (1925, 1926)<ref>Magyar Ipar 46. évfolyam 12. szám - 1925. szeptember 15. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarIpar_1925/?pg=91 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Vasárnap ér véget a kézművesipari tárlat'', Nemzeti Ujság 8. évfolyam 212. szám - 1926. szeptember 19. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiUjsag_1926_09/?pg=229 adtplus.arcanum.hu])</ref>
* Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere cím - III. Országos Kézművesipari Tárlat (1928)
* »Pro Ecclesia et Pontifice« érdemkereszt a [[Pápa (egyházfő)|Pápa Őszentségétől]] lelkes munkásságáért és adományaiért (1929-ben vette át Tomori utcai elemi leányiskola kápolnájában a [[Kármeliták|karmelita rend]] tartományfőnökétől<ref>''A Szent Mihály egyházközség ünnepei'', Magyarság 10. évfolyam 289. szám - 1929. december 19. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1929_12/?query=Pro%20Ecclesia%20et%20Pontifice%20szlez%C3%A1k&pg=375 adtplus.arcanum.hu])</ref>)
* 1930. évi nemzetközi vásár emléklapja (1930)
* ezüst díszérem az ipari jelességért - Országos Iparegyesület (1932)<ref>Magyar Ipar 53. évfolyam 17-18. szám - 1932. december 2. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/en/view/MagyarIpar_1932/?pg=80 adtplus.arcanum.hu])</ref>
 
Számos vidéki kiállításon is szerzett aranyérmeket harangjaival.
* Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere (1928)
 
== Jegyzetek ==
== Források ==
* http://lexikon.katolikus.hu/S/Szlez%C3%A1k.html
* Dalnoki Kováts Jenő: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_28_030_01/?pg=181&layout=s Koszorús mesterek] - [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_28_030_01/?query=Szlez%C3%A1k%20&pg=203&layout=s Szlezák László], A magyar ipar almanachja I. rész, library.hungaricana.hu - 1929.
* O'sváth Andor (Szalay Béla és Vadas Lajos) szerk.: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_115/?pg=472&layout=s&query=Szlez%C3%A1k%20L%C3%A1szl%C3%B3%20 Esztergom ipartelepei és üzemei] (''A Szlezák László harangöntő cégről'' 441-442. old.), Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene, Magyar Vármegyék és Városok Múltja és Jelene, - 1938.
* Millisits Máté és L. Kiss Katalin: ''Harangöntöde centenárium'', [http://www.epa.hu/02100/02163/00041/pdf/EPA02163_orokseg_10_9-10.pdf Örökség 14. évf. 9-10. szám], epa.hu - 2010. szept. 10.