„Szlezák László” változatai közötti eltérés

a
a (→‎További információk: (új szakasz))
== Életpályája ==
[[Fájl:Reformed Church Árpádföld bell with entrance.jpg|bélyegkép|Egy általa 1936-ban öntött harang az [[árpádföld]]i református templom udvarán]]
Szlezák László 12 éves korától fogva dolgozott a szakmában. Első mestere, [[Thury Ferenc]] – harangöntő, aki a maga idejében az ország legjobb és leghíresebb harangöntője volt és rokona – alkalmazásában állt 1908-ig. Előbb inaskodott, majd ugyanott lett legény, később művezető öntő mester. Halála után önállósította magát. A budapesti Lehel utca 8. szám alatt működött Thury-műhelyt 1909-ben [[Egry Ferenc]] vett át, 1911-ben pedig Szlezák vásárolta meg. Az önálló műhely első jelentős megrendelése még ebben az évben a [[cegléd]]i református templom számára öntött harang volt. 1914-ben új műhelyt nyitott [[Angyalföld]] külső részén. Az [[első világháború]] alatt megélhetését az biztosította, hogy 1916-tól a rekvirált harangok szakszerű leszerelésére kapott megbízást. Az ezt követő konjunktúrában gyorsan fellendült műhelye közel 100 embert foglalkoztatott. 1928-ban készítette el 3600 kilogrammal ennek az időszaknak a legnagyobb tömegű, harangját a pesti ferencesek [[Alcantarai Szent Péter-templom (Budapest)|Alcantarai Szent Péter-temploma]] részére. Ugyanebben az évben az [[Ipartestületek Országos Szövetsége|Országos Iparegyesülettől]] megkapta az ''Aranykoszorús mester'' címet, amelyet ezt követően minden harangján feltüntetett. Ekkorra márEkkor 50 munkáskéznek adott kenyeret,. harangjait pedigHarangjait a háború után a kiállításokon is bemutatta. A két háború között egy ideig a [[Gyáriparosok Országos Szövetsége|Gyáriparosok Országos Szövetségének]] elnökhelyettese is volt – ez egyik oka is lett a család [[második világháború]] utáni üldöztetésének.
 
Munkásságának legnagyobb, 7945 kg tömegű harangját 1930-ban készítette el a budapesti [[Szent István-bazilika]] részére. Az 1930-as évek közepén a váci és az esztergomi bazilikától is kapott nagyobb méretű harangra megrendelést. Ekkortól változott az által készített harangok díszítése is, amik palástjának alsó részén szőlőleveles díszítést, a középső részén a megrendelő által kért díszítést és feliratot, a felső részén babérkoszorúkból és virágfüzérekből alkotott díszítéssort került. Második feleségének a fiát, Gombos Lajost hatéves korában, 1934-ben adoptálta, fiaként nevelte és a mesterség rejtelmeibe is beavatta.