„III. Henrik angol király” változatai közötti eltérés

a
A lojalista párt ekkor nem állt jól a polgárháborúban, és már azt fontolgatták, hogy Írországba menekítik a kormányzatot.{{refhely|Carpenter 1990|19. o.}} Oroszlán Lajos és a lázadók azonban nem tudták kihasználni előnyüket. Bár a westminsteri apátság az ő kezükben volt, a Henrik-párti egyház miatt nem tudták megkoronázni a trónkövetelőt,{{refhely|Carpenter 2004|301. o.}}{{refhely|Carpenter 1990|19–21. o.}} a királyi várak pedig kitartottak az általuk megszállt területeken. Sok lázadó báró János király halálával orvosolva érezte sérelmeit, Henrik pedig kihasználta a bizonytalanságukat: birtokaik visszaadásával és a Magna Charta némileg (például a pápa számára kedvezőtlen részek kihúzásával) módosított változatának elfogadásával megpróbálta magához édesgetni őket{{refhely|Carpenter 1990|21–22. o., 24–25. o.}} — erőfeszítése azonban ekkor még nem járt sikerrel.{{refhely|Carpenter 1990|25. o.}}
 
1217 februárjában Lajos erősítésért visszatért Franciaországba.{{refhely|Carpenter 1990|27. o.}} Távollétében nézeteltérés tört ki francia és angol követői között, a pápai legátus pedig keresztes háborúvá nyilvánította a lázadók elleni harcot.{{refhely|Carpenter 1990|28–29. o.}} Az angol háború azonban nem ért föl a szentföldivel, a részvétel nem váltotta ki a korábbi fogadalmat, a felkelőket nem tekintették eretneknek és a részvételt jelző keresztet nem a ruha vállára, hanem a mellkasra varrták fel. Több lázadó báró azonban így is megfelelő ürügyet talált a fegyver letételére, mondván, hogy nem akarnak az egyház ellen harcolni.{{refhely|McGlynn 2013|198. o.}}{{refhely|Tyerman 1996|141–142. o.}} A mérleg már kezdett Henrik javára billenni, amikor április végén Lajos herceg visszatért, és új lendületet adott a konfliktusnak azzal, hogy egy sereget [[Lincoln (Anglia)|Lincoln]], egy másikat pedig [[Dover (Anglia)|Dover]] várának ostromára küldött.{{refhely|Carpenter 1990|31, 36. o.}} [[William Marshal]] kihasználta az ellenség megosztottságát, és május 20-án meglepte a Lincolnt ostromlókat. Maga a város ekkor már a lázadók kezén volt, csak a fellegváratfellegvár tartotta még magát. William elfoglalta a városfal egyik kapuját, véres utcai harcokban megfutamította a lázadókat, majd kifosztotta a várost. Több felkelő bárót elfogtak, a háború egyik francia vezére, [[Thomas perche-i gróf]] pedig elesett.{{refhely|Carpenter 2004|302. o.}}
 
[[Fájl:EustaceTheMonk.jpg|thumb|left|upright=1.5|A sandwichi tengeri csata és Eusztáz barát kivégzése]]