„Ichthiológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
tagolás jav |
||
3. sor:
[[Fájl:Ichthyologie; ou, Histoire naturelle des poissons (Plate 8) (7064394907).jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Fig.1: Cyprinus Biponctatus, 2. Cyprinus. Gobio, 3. Cyprinus. Amarus, 4. Cyprinus. Alburnus, 5. Cyprinus. Phoxinus, halismereti mű illusztrációja (1796)]]
Az '''ichthiológia''' vagy '''halismeret''' az állattan ([[zoológia]]) [[halak]]kal foglalkozó tudományága.
Az '''ichthiológia''' vagy '''halismeret''' az állattan ([[zoológia]]) [[halak]]kal foglalkozó tudományága, amely felöleli a kezdetleges [[Fejgerinchúrosok|fejgerinchúros]] ''(Cephalochordata)'' [[lándzsahalak]]tól ''(Acrania)'' kezdve, a legfejlettebb méhlepényes [[elevenszülő fogaspontyfélék]]ig ''(Jenynsiinae)'' valamennyi édesvízi és tengeri halfaj tudományos vizsgálatát. Az ichthiológia [[Görög nyelv|görög]] eredetű, szó mely az ἰχθύς, ikhtusz, "hal"; és a λόγος, logosz, "tudomány" szavakból áll. Egyes becslések szerint ma több mint 25 000 önálló [[rendszertan]]i státusszal bíró halfaj létezik. A biológiailag elkülönült [[populáció]]k számáról – genotipikus klaszterekről – és az egyes fajokhoz tartozó alak- és színváltozatok számáról még megközelítő adatok sem állnak rendelkezésre, s a mélytengeri halfajok hozzávetőleges számáról sincsenek becsült adatok. Mivel a halak fejlődéstörténeti ([[Filogenetikus rendszertan|filogenetikus]]) rendszerezése, a nevezéktan ([[állatrendszertan]]) és a [[őslénytan]] szoros kapcsolatban áll egymással, ezért nem kerülhető el időnként az új fajleírásokat figyelembe véve (kb. tizenöt évenként) a halak átcsoportosítása, újra rendszerbe foglalása. Ez a tény sajnálatos ugyan, de nem lehet rajta változtatni.▼
Felöleli a kezdetleges [[Fejgerinchúrosok|fejgerinchúros]] ''(Cephalochordata)'' [[lándzsahalak]]tól ''(Acrania)'' kezdve, a legfejlettebb méhlepényes [[elevenszülő fogaspontyfélék]]ig ''(Jenynsiinae)'' valamennyi édesvízi és tengeri halfaj tudományos vizsgálatát.
▲
== A szó eredete ==
Az ichthiológia [[Görög nyelv|görög]] eredetű, szó mely az ἰχθύς, ikhtusz, "hal"; és a λόγος, logosz, "tudomány" szavakból áll.
== Részterületei ==
* '''Hidrobiológia''' (a vízi élőlények és ökoszisztémák tudománya)
* '''[[Oceanográfia]]''' – '''Limnológia''' – '''Rheológia''' (tengertan, tótan, áramlóvizek tana)
17 ⟶ 23 sor:
::(a biológiai sokféleségről szóló egyezmény 1994-ben Magyarországon hatályba lépett)
== Története ==
==
* A barlangrajzok alapján az őskorban ehető és nem ehető halakat különböztettek meg. E művek szerzője ismeretlen.
==
* Az első halábrázolások, melyeket ékírásos agyag emléktáblákba véstek, az ősi [[Mezopotámia]] (jelenleg Irak) területéről kerültek elő. Az [[Uruk-kultúra|uruki]] IV. régészeti rétegből (i. e. 3300 és 3100 között) származnak e halakat ábrázoló agyagtáblák. A feltárásokat követően 90 halfaj 324 sumer és babiloni elnevezését sikerült azonosítani, néhány közülük tengeri hal volt. Az azonosításon váltakozó eredményekkel dolgozott (Vincent Scheil 1918, [[Anton Deimel]] 1926, Benno Landsberger 1962, Armas Salonen 1970, Dietrich Sahrhage és Johannes Lundbeck 1992). Ezért is feltételezhető, hogy a halak fontos szerepet játszottak a mindennapi életben mint élelem és mint vallási jelkép is (van Elizabeth Douglas Van Buren 1948, Armas Salonen 1970, Johannes Cornelis de Moor 1998). A régészeti feltárások során halcsontokat is találtak Abu Salabikh lelőhelyen amelyeket be is azonosítottak ezek (a ma használatos halnevekkel): ''Barbus esocinus'', ''B. grypus'', ''B. kersin'', ''B. luteus'', ''B. sharpeyi'', ''B. xanthopterus'', ''Silurus triostegus'', ''Mystus pelusius'', ''Mastacembelus mastacembelus'' és ''Tenualosa ilisha''.
35 ⟶ 41 sor:
* Kr. u. 77-ben, egy magát jelentős természettudósnak valló római, [[Caius Plinius Secundus|idősebb Plinius]] lefordította Arisztotelész munkáit, kibővítve azt saját elképzeléseivel és kiadta a ''Naturalis Historia'' című művét. Ez a rendszerezés azonban mégsem közelíti Arisztotelész rendszertanát. Olyan nevek szerepelnek benne, mint: kétéltű hal, [[Fűrészrájafélék|fűrészhal]] és hableányhal.
== A 16.
[[Fájl:Bauhin Gaspard 1550-1624.jpg|bélyegkép|150px|Bauhin Gaspard]]
* A feledésbe merült [[Arisztotelész]] rendszertani leírásait [[1554]]-ben három lelkes francia természetkedvelő: Hippolyte Salviani, Pierre Belon és Guillaume Rondelet újra feltámasztotta, és ezzel megalapozták a mai értelemben vett ichthiológia alapjait. A leírásuk ''Libri de Piscibus Marinis'' néven jelent meg [[Franciaország]]ban. Ebben 59 édesvízi és 205 tengeri faj leírása található; a könyv 335 illusztrációt tartalmaz. Ebben a korban a [[botanika]] sokkal fejlettebb tudományág volt, mint a [[zoológia]].
* Egy svéd orvos (boncmester) és botanikus Gaspard Bauhin [[1596]]-ban kiadta ''Pinax theatri Botanici'' című könyvét, amely alapműve lesz a későbbi növénytani rendszerezésnek. Az itt leírt 6000 növényfaj már osztályozva volt, úgymint; fák, bokrok, füvek és fűszernövények ''(Aromataba)''. Ebben az osztályozási rendszerben már megjelenik a nem és a faj fogalma, és jó pár növényfajnál a kettős névhasználat. Ezt az osztályozási rendszert vette át 139 évvel később [[Carl von Linné]], aki a Bauhin család tiszteletére (Johann és Gaspard Bauhin) egy növénynemzetséget ''[[Orchideafa|Bauhinia]]'' ''(Caesalpiniaceae'' család) névre keresztelt.
== A 17.
[[Fájl:Sea lamprey Baldner.jpg|balra|bélyegkép|150px|Tengeri ingola<br><small>Leonhard Baldner képe</small>]]
* [[1666]]-ban jelent meg még egy halakról szóló könyv Európában ''Vogel, Fisch und Tierbuch'' címen. E művet Leonhard Baldner írta, aki egy [[Strasbourg|strassburgi]] halászmester volt. Ő volt az első, aki üvegedényekben kezdte tanulmányozni az általa kifogott halakat, majd megfigyeléseit le is írja. Az [[ingolák]] fejlődésmenetét már Baldner is ismerte, mert halas könyvében ezt írta:
236 ⟶ 242 sor:
|}
==
# Artedinek tulajdonított mondatok: „…mert ismerek sok madarat és sok insects…” (insectss = [[Incertae sedis]] = ismeretlen faj).
# Georg V. Cuvier: A francia Cuvier név latinosított alakja Oken, ami nem tévesztendő össze a német természettudós [https://en.wikipedia.org/wiki/Lorenz_Oken Lorenz Oken] nevével.
| |||