|
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Máj]]
[[Fájl:Gray1085.png|jobbra|bélyegkép|300px|Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'' valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei.]]
[[Fájl:Gray1087-liver.png|jobbra|bélyegkép|300px|Az ábra a máj alsó felszínét mutatja. Megkülönböztethető az epehólyag jobb és a bal lebeny, a májkapu, az epehólyag, és a ''vena cava inferior''.]]
A '''máj''' ''(hepar)'' a [[gerincesek]] egyik szerve. Az ember legnagyobb mirigye, tömege felnőttben 1,2 – 1,5 kg.
A [[máj]] az emberi szervezet legnagyobb mirigye, bár ez a meghatározás sokirányú funkciói alapján elég semmitmondónak tekinthető. Talán jobb az, hogy a szervezet nagy és komplex anyagcsere szerve, amely a szervezet lényegében valamennyi anyagcsere folyamatában részt vesz valamilyen szinten. Fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, méregtelenítésben, fontos vegyületek termelésében, valamint mások tárolásában. [[Epe|Epét]] választ ki, melynek epesavai a zsírok emésztésében játszanak szerepet, jellegzetes színét pedig a vérfesték ([[hemoglobin]]) bomlástermékétől, a [[bilirubin]]tól kapja. A májjal kapcsolatos orvosi kifejezések gyakran hepato- vagy hepatikus kifejezéseket tartalmaznak (ezek a görög hepar szóból származnak). Jellegzetes vörösesbarna színű, ami gazdag vérellátásának és természetes okkerbarna alapszínének összetevődéséből származik.
== Főbb funkciói, vérellátása ==
Ezt a [[máj]] fontosabb funkcióit áttekintő szócikk alapján érthető igazán meg.
Fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, méregtelenítésben, bizonyos vegyületek termelésében ill. tárolásában. Ezeken kívül [[epe|epét]] is termel, melynek - [[epe]]savtartalmának köszönhetően - a zsíremésztésben van szerepe. A máj által termelt epe jellegzetes színét, az [[epe]]festék, bilirubin adja, amely a [[vér]]festék ''(hemoglobin)'' lebomlásának terméke. A májjal kapcsolatos orvosi kifejezések gyakran ''hepato-'' vagy ''hepatikus'' kifejezéseket tartalmaznak (ezek a [[görög nyelv|görög]] ''hepar'' szóból származnak). A máj jellegzetes vörösesbarna színű, ami gazdag vérellátása és természetes okker barna színe miatt van.
Jellemző rá, hogy kettős vérellátása van ( a [[májkapugyűjtőér]] ''(vena portae)'' és a [[Artéria|májverőér]] ''(arteria hepatica)'' közvetítésével). A ''(vena portae)''-n keresztül kapja a belekből felszívott tápanyagokat tartalmazó vért. Ezt magyarul májkapuérnek nevezik, mert a májkapun [[Májkapugyűjtőér#vena portae|porta hepatis]] lép be a májba, majd azon belül újra hajszálerekre bomlik. Az artéria friss vért szállít a májhoz a [[Artéria|háromosztatú artériás törzs]] ''(truncus celiacus)'' májhoz vezető ágán ''(arteria hepatica propria)'' keresztül.
== A májlebenyek ==
A májon - a felszínén rögzülő hashártya szalagok tapadási vonalai, és az alsó felszínén lévő barázdarendszer alapján - lebenyeket különböztetünk meg, de ezek nem különülnek el a máj belső szerkezetében. A máj felszínének túlnyomó részét hashártya borítja, amely kettőzött lemezeivel a rekeszhez és az elülső hasfalhoz rögzíti. A máj alsó felszínéhez közvetlenül hozzánőve található az [[epehólyag]] ''(vesica fellea)''.
== A máj elhelyezkedése ==
[[Fájl:Abdomal organs.svg|bélyegkép|jobbra|200px|1. Nyelőcső; 2. Rekeszizom; 3. Gyomor; 4. Máj; 5. Epehólyag; 6. Nyombél; 7. Hasnyálmirigy; 8. Lép]]
A máj a [[rekeszizom]] alatt a jobb oldalon helyezkedik el; alakja egy alul harmadában vágott tojásra hasonlít. A máj pontos elhelyezkedését kopogtatással lehet legkönnyebben kimutatni. A májtompulat rendszerint légzésnél válik nyilvánvalóvá. A máj megnagyobbodásakor, bizonyos betegségekben a máj alsó széle a jobb bordaív alatt tapinthatóvá válik, annak élessége és nagysága gyakran diagnosztikus jellegű.
== Kiválasztó működése ==
Epét választ ki, melynek epesavai a zsírok emésztésében játszanak szerepet, jellegzetes színét pedig a vérfesték (hemoglobin) bomlástermékétől, a bilirubintól kapja. A májjal kapcsolatos orvosi kifejezések gyakran hepato- vagy hepatikus kifejezéseket tartalmaznak (ezek a görög hepar szóból származnak). Jellegzetes vörösesbarna színű, ami gazdag vérellátásának és természetes okkerbarna alapszínének összetevődéséből származik.
A májon – külső anatómiai jellemzők alapján - lebenyeket különböztetünk meg, de ezek a lebenyek nem határolódnak el élesen egymástól a máj belső struktúrájában.
A máj közvetlenül a rekeszizom alatt a jobb oldalon (jobb hypochondriumban) helyezkedik el; alakja egy alul harmadában vágott tojásra hasonlít. A máj elhelyezkedéséről, nagyságáról – fizikális vizsgálattal – kopogtatással (percussio) lehet tájékozódni. A májtompulat elmozdulásai légzés közben követhetők. Az egészséges máj általában nem tapintható; a máj megnagyobbodásakor, bizonyos betegségekben a máj alsó széle a jobb bordaív alatt tapinthatóvá válik, annak élessége és nagysága gyakran diagnosztikus jellegű.
*{{fő|Máj}}
== Szövettan ==
[[Fájl:Gray1091.png|balra|bélyegkép|300px|A májlebenyke sémás képe .]]
A máj szövettani képén májsejteket (hepatocytákat) látunk, amelyek gerendákba, helyesebben lemezekbe rendeződve lebenykéket (lobuli) alkotnak. Egy májlebenyke megközelítőleg hatszögletű hasáb, amelynek közepén található a vena centralis, ehhez konvergálnak a lebenykét alkotó májsejtlemezek és a lemezek között lévő kapilláris nagyságrendű, de nem a kapillárisokra jellemző falszerkezetű sinusoidok. A sinusoidokat nem folytonos (diszkontinuus) endothel béleli, üregükben elszórtan, nyúlványaikkal a sinusendothelhez kitapadva nagy falósejtek (Kupffer-féle csillagsejtek) találhatók. Az endothelnek nincs alaphártyája, a májsejtektől egy szűk rés, a Disse-féle tér választja el. Ebben a térben találhatók a máj vázrendszerének legfinomabb elemét képező rácsrosthálózat rostjai. Mivel a sinusoidok endothelje nem folytonos és alaphártya sincs, a májsejtek viszonylag közvetlen kapcsolatban állnak a sinusoidokban áramló vérrel, így viszonylag könnyű az anyagtranszport a vér és a hepatocyták között. A vér a lobulusok szélén a vena portae és az arteria hepatica apró ágaiból lép be a sinusoidokba és – ezekben már keverten áramlik – a lebenyke közepén lévő vena centralisba, majd ezek nagyobb vénákká összeömlése útján a májvénák ''(venae hepaticae)'' rendszerén keresztül az alsó üres visszérbe (vaena cava inferior) ömlik. A májlebenykék szögleteinek találkozásánál lévő szűk kötőszövetes térben találhatóak a lebenykéket ellátó artaeria hepatica és vaena portae ágak és a májsejtek által termelt epét elvezető epeutak. A háromféle képződmény együttese a ''portalis trias''. Az epe a szomszédos májsejtek által képzett finom csatornahálózaton keresztül jut el a ''portalis triashoz''.
== Források ==
* Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
* [[Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)|Kiss Ferenc]]: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
* [[Lenhossék Mihály]]: Az ember anatómiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
* [[Szentágothai János]] - [[Réthelyi Miklós]]: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) {{ISBN|963-241-789-5}}
== Lásd még ==
*[[Emésztőrendszer]]
*[[Májkapugyűjtőér]]
*[[Hasüreg]]
*[[Hashártya]]
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Livers}}
{{Emésztőmirigyek}}
{{portál|orvostudomány|i }}
{{DEFAULTSORT:Majanatomiaja}}
[[Kategória:Emésztőrendszer]]
[[Kategória:Belső szervek]]
[[Kategória:Exokrin rendszer]]
[[zh-min-nan:Koaⁿ-chōng]]
| 