„Lisszaboni szerződés” változatai közötti eltérés

[[Csehország]]ban a lisszaboni szerződés ratifikációja nagy nehézségek elé nézett. Először közös megegyezéssel a csehek alkotmánybíróságuk elé utalták a szerződés kritikusabb pontjait. Az alkotmánybíróság 2008. november 26-án az említett pontokat a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta.<ref name="Nem torpedózták meg a csehek a lisszaboni szerződést">{{cite web|url=http://hvg.hu/vilag/20081126_lisszaboni_szerzodes_csehorszag_klaus.aspx|title=Nem torpedózták meg a csehek a lisszaboni szerződést|accessdate=2009|11-03|author=[[HVG]]|authorlink=|work=|publisher=}}</ref> A parlament ezek után -– még mindig komoly viták árán -– ratifikálta a szerződést, a Képviselőház 2009. február 18-án,<ref name="A cseh alsóház is megszavazta a Lisszaboni Szerződést">{{cite web|url=http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=11760&Itemid=62|title=A cseh alsóház is megszavazta a lisszaboni szerződést|accessdate=2009|11-03|author=Felvidék Ma|authorlink=|work=|publisher=}}</ref> a Szenátus május 6-án.<ref name="Megszavazta a cseh szenátus a lisszaboni szerződést">{{cite web|url=http://kitekinto.hu/europa/2009/05/06/megszavazta_a_cseh_szenatus_a_lisszaboni_szerzdest|title=Megszavazta a cseh szenátus a lisszaboni szerződést|accessdate=2009-11-03|author=Kitekintő|authorlink=|work=|publisher=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130731012235/http://kitekinto.hu/europa/2009/05/06/megszavazta_a_cseh_szenatus_a_lisszaboni_szerzdest|archivedate=2013-07-31}}</ref>

A szerződéssel szemben ezek után már csak az elnök, [[Václav Klaus]] állt szemben, aki kijelentette, hogy amíg az írek igent nem mondanak, nem írja alá a szerződést. Még a második ír népszavazás előtt, melyen az igenek nyertek (október 2-án), szenátusi hívei [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] másodjára is megtámadták<ref>{{cite web |title=Lisszaboni játék: ki nevet a végén? |url=http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/hirek/lisszaboni-jatek-ki-nevet-a-vegen-002020 |date=2009-09-30 |accessdate=2010-01-11 |author=EurActiv }}{{Halott link|url=http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/hirek/lisszaboni-jatek-ki-nevet-a-vegen-002020 |date=2018-11 }}</ref> a szerződést a cseh alkotmánybíróságon. Az alkotmánybíróság [[október 27.|október 27-én]] tartott meghallgatást az ügyben, és [[november 3.|november 3-án]] kihirdette ítéletét, melyben nem találta a cseh jogrenddel ellentétesnek a szerződést. Emellett Klaus kijelentette, hogy kivételt követel [[Csehország]] számára az Alapjogok Chartája alól, mert szerinte az megkérdőjelezte volna a [[Beneš-dekrétumok]] érvényességét.<ref>{{cite web |title=A Benes-dekrétumok jogi felülvizsgálatától tart a cseh államfő |url=http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/hir-308503 |date=2009-10-12 |accessdate=2009-10-12 |author=Inforádió |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091013221401/http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-308503 |archivedate=2009-10-13 }}</ref> Az [[október 29.|október 29-i]] EU-csúcson a tagállamok megegyeztek, hogy Csehország kimaradhat a Chartából;<ref>{{cite web|title=Szabad az út a Lisszaboni szerződés előtt |url=https://index.hu/kulfold/hirek/2009/10/29/reinfeldt_szabad_az_ut_a_lisszaboni_szerzodes_elott/ |date=2009-10-29 |accessdate=2009-10-30 |author=[[Index.hu|Index]]}}</ref> az ezt biztosító nyilatkozatot az ír garanciákkal együtt Horvátország csatlakozási szerződésével együtt fogják ratifikálni.