„Lisszaboni szerződés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a új link |
|||
20. sor:
A '''lisszaboni szerződés''' (a közjogi szaknyelvi hagyományoknak megfelelő írásmóddal: Lisszaboni Szerződés), teljes nevén a „Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”, amelyet [[Lisszabon]]ban, [[2007]]. [[december 13.|december 13]]-án írtak alá, az [[Európai Unió]] (EU) működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatainak módosításával. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy „lezárják az [[amszterdami szerződés]]sel és a [[nizzai szerződés]]sel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését”.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:12007L/TXT A szerződés preambuluma]; <br />{{cite web|title=Az Európai Unióról > Az EU története > 2000–2009 További bővülés |url=http://europa.eu/about-eu/eu-history/2000-2009/index_hu.htm |date=2010-04-19 |accessdate=2014-05-26 |author=[[Európai Unió]] |work=Europa portál |language=magyar}}</ref>
A lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a [[Az Európai Unió Tanácsának szavazási mechanizmusa|minősített többségi szavazás]]ok számának növelése az [[az Európai Unió Tanácsa|EU Tanácsában]], az [[Európai Parlament]] megnövelt szerepe a döntéshozásban, a [[Az Európai Unió három pillére|pillérrendszer]] megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az [[Európai Tanács]] elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az [[Európai Unió Alapjogi Chartája|Alapjogi Chartát]]. A szerződéssel eredetileg csökkentették volna az [[Európai Bizottság|EU-biztosok]] számát 27-ről 18-ra, de ezt végül az íreknek adott garanciákban visszavonták.
Az Európai Unió intézményeinek módosításáról szóló tárgyalások 2001-ben kezdődtek, és először az [[Európai Alkotmány]]t eredményezték, mely elbukott a francia és holland népszavazásokon. A lisszaboni szerződést [[2007]]. [[december 13.|december 13-án]] írták alá [[Lisszabon]]ban (miután [[Portugália]] volt a Tanács soros elnöke),<ref name="Aláírás">{{cite web|title=Aláírták a Lisszaboni Szerződést |url=http://ec.europa.eu/news/eu_explained/071213_1_hu.htm |publisher=[[Európai Bizottság]] |date=2007-12-13 |accessdate=2009-12-03 |language=}}</ref> és a tervek szerint 2008 végéig minden tagállamban ratifikálni kellett volna, hogy a [[2009-es európai parlamenti választás]]okig – [[január 1.|január 1-jén]] – életbe léphessen. (Az életbe lépés, csúszás esetén, az összes ratifikációs okmány Rómában való elhelyezése utáni hónap első napján vált lehetővé.)<ref name="A ratifikációs okmányok leadásának nyilvántartása">{{cite web|title=Ratifikációs adatok |url=http://www.consilium.europa.eu/App/accords/Default.aspx?command=details&id=297&lang=HU&aid=2007133&doclang=HU |publisher=[[Európai Tanács]] |date= |accessdate=2009-12-03 |language=angol}}</ref> Azonban ezt a [[2008]]. [[június 12.|június 12-én]] megtartott ír népszavazás,<ref name="Az első ír népszavazás eredménye">{{cite web|title=Az első ír népszavazás eredménye |url=http://electionsireland.org/results/referendum/refresult.cfm?ref=2008R |date=2008-06-13 |accessdate=2009-10-04 |author=ElectionsIreland}}</ref> valamint a cseh törvényhozás, a lengyel elnök és egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása nem tette lehetővé.
| |||