„Szénhidrogének” változatai közötti eltérés

A '''szénhidrogének''' a legegyszerűbb összetételű [[szerves vegyület]]ek<ref name="KK HM">Dr. Kovács Kálmán, Dr. Halmos Miklós: Szerves kémia, 1985. {{ISBN|963-17-7288-8}}</ref> Csak [[szén]]- és [[hidrogén]]atomokat tartalmaznak, nevük is erre utal.<ref name="KK HM" /> A legegyszerűbb szénhidrogén a [[metán]], ebben a molekulában a szénatom mind a négy vegyértéke hidrogénatomhoz kapcsolódik.<ref name="Erdey-Grúz">Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret</ref> Sztöchiometriai összetételük<ref>Az őket alkotó atomok számaránya</ref> és szerkezetük igen változatos. A szénhidrogéneket hagyományosan az alapján csoportosítják, hogy a bennük található szénatomok között csak egyszeres [[kémiai kötés|kötések]] találhatók, vagy a molekulák két- vagy háromszoros kötéseket is tartalmaznak. A természetben nagy mennyiségben megtalálhatók a [[kőolaj]]ban és a [[földgáz]]ban.<ref name="Bodor">Bodor Endre: Szervetlen kémia I. 1983. {{ISBN|963-17-6322-6}}</ref> Nagy mennyiségű szénhidrogént égetnek el energiatermelés céljából, emellett a szénhidrogének igen fontos kémiai alapanyagok.<ref name="Bodor" /> A szénhidrogének feldolgozásával és átalakításával a [[petrolkémia]] foglalkozik, ami a [[vegyipar]] egyik legfontosabb ága.<ref name="Bodor"/> nagy nagy pénisz