„Ima” változatai közötti eltérés

Az '''ima''' [[vallás]]os fogalom; legáltalánosabb érvénnyel az egyénnek vagy közösségnek a [[Transzcendencia|transzcendens]]sel való [[kommunikáció]]ja. E meghatározásban a '''transzcendens''' – az adott vallás hitvilágától függően számos jelentéssel bírhat. Vonatkozhat az [[Isten]]re vagy istenekre, halottakra, személyes vagy személytelen szellemi létezőkre, a közelebbről meg nem határozott [[szent|numinózumra]] vagy a világ rendezőelvére. A kommunikáció ebben az értelemben a kapcsolattartás bármely formáját jelentheti, a legváltozatosabb megnyilvánulásokkal. Ilyenformán az imádkozás történhet gondolatban vagy fennhangon; szavakkal, énekkel vagy szavak nélkül; tánccal vagy bármely más mozdulattal, gesztussal – vagy ezek bármely kombinációjával. A cselekedeten túlmenően az ''ima'' szó a verbális imádkozás szövegét is jelenti.

 

 

 

A muszlimok az imádkozás három fő formáját különböztetik meg:{{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}

* szalát - a napi ötszöri kötelező imádság. A hívek ima közben a [[Korán]] által előírt napi 5 alkalommal [[Mekka]] irányába nézve a földön hajlonganak.

{{fő|muszlim imák}}

 

Az imádság ''([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: prārthanā)'' áthatja a hinduk életét, de nem olyan formális stílusban, mint például a muszlimoknál. Nagy érdem ''(punjā)'' fakad az imák elmondásából, amelyek többsége [[Védák|védikus]] himnuszokból ered. Az imádságokat áhítat hatja át ''(különösen a [[bhakti]] esetében)'' és gyakran a [[Mantra|mantrá]]ba olvadnak át.

 

A [[buddhizmus]]ra jellemző a csöndes [[Buddhista meditáció|meditáció]] és az imának [[Imakerék|imamalom]] vagy [[imakerék]] forgatásával való kísérete. Bizonyos buddhista szektákban imák kísérik a meditációt is; az imádságot főleg egy erőteljes pszichofizikai gyakorlatnak tekintik, amely fokozhatja a meditációt.<ref>http://www.centreguephel.org/prieres.html</ref>

 

A [[zsidó vallás]]ban különös a jelentősége az imádságot kísérő ruházatnak és kiegészítőknek – [[liturgia|liturgikus]] ruhák és kellékek nélkül azonban a katolicizmus és [[ortodoxia]] sem képzelhető el.

 

A zsidó imakönyvek a hétköznapi és ünnepi imák szövegeit tartalmazzák. A mindennapi imákat magában foglaló könyvnek ''sziddur'' a neve.

 

A [[Zoroasztrizmus|zoroasztriánus]] imádság két fő típusa a magán és nyilvános liturgia. Minden hívőnek kötelessége naponta legalább ötször elmondani a kuszti-imát. Az [[Aveszta]] bizonyos imádságait kívülről meg kell tanulniuk a hívőknek.{{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}

 

=== Egyéni és közösségi ima ===