„Biomechanika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Eaphys (vitalap | szerkesztései)
Eaphys (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
Az emberi test tömegközéppontja függőleges helyzetben (kezek a test mellett) megközelítőleg a magasságuk 60%-nál található a földhöz képest. A mozgás során a tömegközéppont pozíciója megváltozik.
 
Az egyensúlyi helyzet egy szemléletes példájaként figyeljük meg, mi történik, mikor egy személy egy jelentősebb tömegű tárgyat emel fel. Ekkor önkéntelenül is a teherrel ellentétes oldalra elhajlik az illető annak érdekében, hogy a rendszer tömegközéppontját az egyensúlyi helyzetbe visszaállítsa. Ha egy személy elveszti valamelyik felső végtagját, hajlamos gerincproblémákra, mivel a tömegközéppontja kimozdul.<br />
 
<br />
 
=== Transzlációs mozgás ===
39 ⟶ 37 sor:
 
=== Rotációs mozgás ===
[[Fájl:Vektorok.png|bélyegkép|Rotációs mozgás]]
A legegyszerűbb példa rotációs mozgásra egy test, amely egy körpályán állandó sebességgel mozog. Például egy futó, ahogy egy körpályán fut. Ebben az esetben a [[centrifugális erő]]<nowiki/>t kell kiszámítanunk, ami a testre hat. Egy kanyarban megfigyelhetjük, hogy a futók enyhén befele dőlnek. Ezt a jelenséget úgy tudjuk megmagyarázni, ha elemezzük a testre ható erőket. A testre hat egy G függőleges irányú erő, mivel a talpa érintkezik a talajjal, valamint egy vízszintes irányú centripetális erő, ami a centrifugális erőt próbálja egyensúlyozni. A két erőből származó eredő egy adott θ szöget zár be a függőleges iránnyal. Ha a futó nem dőlne meg kissé a kanyarban, akkor ez az eredő erő nem a súlypontján menne át, így egy erő momentum jelenne meg, ami nem egyenlő zéróval. Az eredő és a függőleges irány által bezárt szöget fel tudjuk írni ismerve a körmozgás alapképleteit:
 
<math>F_r \sin(\theta) = F_c = \left ( \frac{G}{g} \right )\left ( \frac{v^2}{R} \right )</math>