„Frusztráció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
||
12. sor:
A ''második'', 15 perces szakaszban a gyereket ugyanabba a helyiségbe vitték, amelynek méretét azonban (egy fal félretolásával) megnövelték. A helyiségben ott volt valamennyi korábbi játéktárgy, de voltak újak is: sokkal szebbek, csábítóbbak, mozgathatóak; a régi játékok is izgalmasabb környezetbe kerültek (a babához pl. volt babaház is, a vízi állatokhoz kis tavacska stb.). A kísérletvezető hagyta a gyereket szabadon játszani, de időnként felhívta a figyelmét egy-egy új tárgyra; a cél az volt, hogy a gyerek lehetőség szerint minden játékkal kapcsolatba kerüljön.
A ''harmadik'' – frusztrációs – szakaszban a kísérletvezető kiválasztotta azokat a játékokat, amelyekkel a gyerek az első szakaszban játszott, átvitte őket a szoba azon felébe, ahol eredetileg voltak. A szoba két része között egy átlátszó dróthálót feszített ki, és egy jó nagy lakattal a gyerek szeme láttára lelakatolta. A gyerek így láthatta – tőle elzárva – a szép, új játékokat, játszani viszont csak a régiekkel játszhatott.
A kísérlet levezetéseképpen 15 perc eltelte után a kísérletvezető felszólította a gyereket, hogy hagyja abba a játékot, és közölte, hogy most mennek vissza az óvodába. Kinyitotta a lakatot, elhúzta a dróthálót. Némely gyerek e fázisban magától visszaszaladt a szép játékokhoz; ha ezt nem tette meg, a kísérletvezető direkt módon felszólította erre. Ezt követően a gyerek korlátlan ideig, szabadon játszhatott; e fázis célja a felgyülemlett feszültség feloldása volt.
27. sor:
A frusztrációs tolerancia egyedi meghatározásának általánosan használt eszköze az [[Saul Rosenzweig]] által 1945-ben publikált kidolgozott PFT (''Picture Frustration Test'' = ’képes frusztrációs teszt’). A frusztráció–agresszió hipotézisen alapuló vizsgálatban a vizsgált személynek 24 különböző képet mutatnak, amelyek mindegyike egy-egy frusztráló helyzetet ábrázol, s neki a felkínált válaszlehetőségekből kell kiválasztania, hogy a képen látható frusztrált személy helyében miként reagálna. A képek egyik csoportjában az alany azt éli át, hogy ''érdekeit veszélyeztetik'', a másikban ''erkölcsileg vádolják''. A teszt azt vizsgálja, hogy az egyén reakciója ''kifelé'' vagy ''befelé'' irányul-e, ill. hogy válasza ''akadályhangsúlyos'' (megtapad a frusztrációnál), ''ítélet-jellegű'' (a felelősséget firtatja), avagy ''megoldásorientált''. A vizsgálat alapján előrejelezhető, hogy frusztráló helyzetekben milyen reakcióra lehet számítani az adott személytől. Ez okból kifolyólag a teszt elvégzése számos munkakör esetén a pályaalkalmassági vizsgálat protokolljának részét képezi.”<ref>Szakács, i.m.</ref>
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Agresszió (pszichológia)|Agresszió]]
* [[Erőszakmentes kommunikáció]]
43. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Pszichológia]]
[[Kategória:Pszichológiai tesztek]]
| |||