„Kraszna vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
az első kat. felmérés térképén + 1862 |
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
||
2. sor:
[[Fájl:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg|jobbra|260px|thumb|Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye [[Magyarország első katonai felmérése]] térképének részletén, 1782-85]]
[[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Elhelyezkedése egy [[1862]]-es térképen]]
'''Kraszna vármegye''' a [[Magyar Királyság]] tiszántúli kerületének egyik [[vármegye|vármegyéje]] volt. Területe megszűnése előtt 1148,8
==Fekvése==
'''Kraszna vármegye''' a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] és a [[Berettyó]] felső szakaszának vidékét foglalta magába, melyet délkelet felől a [[Meszes-hegység]], délnyugat felől pedig folytatása a [[Réz-hegység]], régi nevén Igyfan-erdő volt.
==Története==
19. sor:
A megye [[tatárjárás]] előtti szervezete már rendelkezett ispánnal (1164-), udvarbíróval, hadnaggyal, várnaggyal, billogossal, [[várjobbágy]]okkal, száznagyokkal, várnépekkel (1213-1319). Ekkorról már 10 várbirtokról van tudomásunk és 1219-ben említették 2 centurióját is, ami legalább 2 század várnépet jelentett. A vármegyében határőrszervezetnek nem volt jele, ezt a feladatot a Meszesen túli várispánságok látták el. A tatárjárás a megye lakosságát is erősen megtizedelte, mivel a megye a mongol sereg útvonalába esett. Ismert több falu elnéptelenedése a [[Berettyó]] parton és Somlyó körül, és elvesztette jelentőségét maga a vár is.
[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] várépítő politikájának köszönhetően a megye képe a tatárjárás után jelentősen átalakult: 1249-ben a [[Geregye nemzetség]]ből való [[Geregye Pál|Pál országbíró]] nyert itt birtokokat a királytól: az Igyfon erdőuralom peremén [[Zovány]], Nagyfalu és Valkó földeket, melyeknek határai kiterjedtek az uradalom erdeire is. A Berettyó kanyarulatánál Pál mester vagy fiai építették fel [[Valkó vár]]át, amely [[IV. László]] király uralkodása alatt a [[Geregye nemzetség]] uralmát megtörő és a bihari várakat elfoglaló [[Borsa nemzetség]]beli [[Borsa Kopasz]] kezére jutott, kinek fiától Bekchtől [[I. Károly magyar király|Károly Róbert király]] egyik vezére [[Elefánthi Dezső]] 1316-ban elfoglalta, de [[Borsa Kopasz|Kopasz]] veje Majos fia Majos híveivel csatát nyerve birtokba vette a megyét, amely kezén maradt 1318-ban bekövetkezett bukásáig, sőt később az ispánság is a kezébe került 1333-ig.
A vár körül már a Borsa nemzetség ideje alatt tekintélyes váruradalom is kialakult, mely kiterjedt a Berettyó és a Felső-Kraszna völgyi falvakon kívül a lakatlan erdőségekre is.
27. sor:
Helyi középnemesség a Borzásiakon és a Kémerieken kívül a kis megyékben nem volt, jobbára idegen vármegyékből való főnemes családok jelentek meg itt a birtokosok közt: a Csoltok solymai uradalma, Rátót nemzetségbeli Roland, [[Pok nemzetség]]beli Móricz közös birtoklása után a Pokiak kezére került, de váruradalommá (mint utóbb a Báthoriak alatt) még nem épült. Birtokot szereztek itt még a Miskolc nemzetségből való Ponit, a [[Káta nemzetség]]ből való [[Csaholyi család|Csaholyiak]], akik egy másik Borsod megyei családnak; a Parasznyaiaknak adták tovább, a [[Tomaj nemzetség]]beliek pusztáit pedig a [[Turul nemzetség]]beli Bályokiak, illetve Széplakiak próbálták bérlet útján megszerezni, de csak [[Ipp]] jutott a kezükre. Károly Róbert idején pedig a Nógrád megyei Dráhiak Ilosvát és Lompértot nyerték el.
Jelentékeny számú volt még a javarészt várjobbágyok utódaiból alakult helyi kisnemesség is. Az Anjou korban a megye települési és etnikai képe is lényeges átalakuláson ment át.
[[1571]] és [[1876]] között a [[Partium]] része volt, és hol [[Erdély]]hez, hol a [[Magyar Királyság]]hoz tartozott. A vármegye [[1876]]-ban megszűnt, és [[Közép-Szolnok vármegye|Közép-Szolnok vármegyével]] egyesítve [[Szilágy vármegye]] alkotórésze lett. Területén ma főként a [[románia]]i [[Szilágy megye]] található.
==Települései az 1715. évi országos összeírásban==
[[Fájl:Josephinische Landaufnahme pg026.jpg|bélyeg|jobbra|500px|Kraszna megye a 18. században]]
A jegyzék a korabeli összeírás vélhetően földrajzi sorrendjét követi. Előbb a település egyértelmű magyar neve, majd zárójelben a korabeli helyesírású névalak.
63. sor:
*(Felsö Bán)
*(Pecsely)
*(Maron)
Alsó járás
98 ⟶ 97 sor:
*(Domoszló)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Partium]]
| |||